Öko alarm

Öko alarm

Az ökológia nem tréfadolog, oda kellene figyelni rá. Egyre több az olyan ember, aki felkapja a fejét, felemeli a hangját és rámutat olyan tényekre, amik mellett kényelmesen el lehet menni. De ezek a dolgok nem érik be ennyivel: kevés látni, megmutatni. Valamit tenni kell. Na de mit és kinek? Sajnos nem vagyok elég okos és befolyásos ahhoz, hogy a megoldáson dolgozzam. Csak szeretnék rámutatni valamire, ami nem feltétlen jelent jót. Főleg nem hosszú távra.

Hat éve vagyok jelen Montenegroban, nyaranta főleg. Igazak azok a beszámolók, hogy szép, változatos, többnyire érintetlen terület, ahol a közép-nyugat-európai üzleti és élettapasztalatokkal letelepedve kelelmes életteret nyerhet az ember. Egyre többen fedezik fel ezt a kis országot, ami sajnos változásokat von maga után.

Mindent a pénz mozgat: eladott szikás területek, bozótos hegyoldalakon épülő apartmanóriások, hotelek nőnek ki az érintetlen tengeröblök mentén, strandok közelében. Ilyesztő mennyiségben keletkeznek a foltok a zöld vadonban, vagy terjeszkednek a falvak, városok.

A háttérre senki nem gondol felelősséggel: egy problémát akkor kell megoldani, ha az elkerülhetetlen. Akkor kényszerből, támogatásból, adókból, meg az addig keletkezett profitból lehet majd kalkulálni. Minden befektetés haszonnal jár – valakinek. Így kerek a világ. Montenegroban pedig sok a befektetés: az ingatlan és építőipar virágkorát éli. Hogy miért nem vennék én itt villát?

Öko fejjel: mert minden szennyvíz a mai napig a tengerbe folyik. (Az egész Adria partvidékére jellemző megoldás, lsd. egész Horvátország területén) A Kotori öböl egy nagy felületű szennyvízülepítő, a vízrétegek (hőrétegek és mélység szerint) pedig helyenként képesek koncentrálni egy egy időszak levezetett csatorna tartalmát.

Jóllehet a helyi szabványok szerint a parttól kellő távolságra és mélységre kell a víznek a tengerbe érkeznie, de a mennyiségi korlátokkal és azokból adódó következményekkel nem számol senki- főleg csúcsszezon idején. Illetve nem publikusak az eredmények?

Jelek, amikkel számolni kellene: a vízminőség látható romlása: zöldes-barnás árnyalat, helyenként 5-10 méteres látótáv. A mélyebb rétegekben 2-3 méteres zaccos víz. Na, az kemény réteg, dúsított víz a javából. A lebegő fehér alga jelenléte és a zöld fonalas moszatok megjelenése a víz szerves anyag tartalmának erős növekedését mutatja.

Fürdőzők időnként hasmenéses, lázas panaszoktól gyengélkednek ami egyértelműen a fürdőzéskor bekerült kórokozókkal szembeni immunakció – azaz fertőzés leküzdésével szerzik meg a védettséget akik nem rendelkeznek vele.

Egyes strandok elmoszatosodtak, a kövek algás, nyálkás bevonatot kaptak a nem túl esztétikus fajtából. Gyakoriak a víz tetején úszó hab és szemét foltok. Nem kellemes benne lubickolni!

A sok turista ellátása, mind a halászat, mind a kagyló, polip és rák fogyasztás, mind az önellátó gyűjtögetők terhet jelentenek a tengeri élővilágra. Vajon képes-e ezt elviselni, megújúlva nyugalmasabb időszakokban?

Miért pusztulnaka csőférgek, a barlangi rokonaik? Hol vannak a szemölcsös medúzák? -minden év augusztus közepétől meg szoktak jelenni a partok mentén…

Megváltozott körülmények felborítják a táplálékláncot: látjuk hogy változnak a dolgok. sajnos…
Lenne megoldás? Építési normák, korlátozások, szennyvízkezelés, nemzeti parkok, védett zónák kiépítése, gondozása. Mondjuk tegnaptól sem késő. Vannak olyan tengeri lényeink, amik már nem élik meg a holnapot, ma haldokolnak. Mi lesz a gorgóniamezővel, amit fojtogat az alga? És a barlangi csőférgekkel? Vajon milyen szennyvízben fürdeni? Jó lenne, ha a kotori biológiai hadtest ebben az irányban tevékenykedne. Mert Montenegro szép volt – eddig – de mit hoz így a holnap?

Mondjuk kezdetnek egy kép: a moszat fedte déli falon unatkozó búvárról… Nincs mit nézni.