Hazaérkezőben

  • 0

Hazaérkezőben

Második napon már töröltem a listából a merülést: a repülő következő nap reggel 10 kor száll fel. Eszter, a helyi magyar erő mondja, hogy volt már nála olasz vendég, aki utolsó napig halogatta a búvárprogramot. Közölte a családfővel, hogy sajna hazafele a repülőn meg is halhat, mire a pali csak legyintett, neki még nem lenne gond, csak a felesége ijedős kicsit. Én szakmailag szárításra ítéltem a felszerelésem, magamat napozásra és úszkálásra.

paradise_1.jpg

Az Eszternek otthont adó Paradise DC Tobia felé vette az irányt, itt Cr@sh jót merült, Stella tulméretes száraz ruhájában élvezkedett. Este hatkor már Hurghadán vacsoráztunk, majd bepakoltam nagyjából a batyumat.
Imi is befutott, kinyomtatta a repjegyemet, majd invitált a cég ma esti grilpartyjára. Imivel nem lehet felvenni a versenyt, állandóan szervezkedik. Tíz kiló pácolt husi készül a Praga Kávézóban!

Na persze voltak illusztris vendégek, oktatókat avattunk, de egyébként is jut buli minden hétre. Esetünkben ez pont jó alkalom volt elköszönni. Az estét beárnyékolta kissé Honzával a hurghadai managerrel folytatott hivatalos eszmecsere, ami igazából nem az általam követendő és tisztelt üzleti hozzáállás példája. Kíváncsi vagyok, hogy rendezi majd az ügyet, én mindent ráhagytam. Ha ő ettől jobban alszik rendben, de hogy se jobban nem megy a bolt, se jobban nem tiszteli senki, az biztos. Mindegy, szép este volt, én meg teljesen fel voltam villanyozva a hazatérés gondolatától. Vajon mit szólnak a túlsúlyomhoz? Nem kicsit szándékoztam túllépni a 15 kg-nyi keretet…

Minden gyorsan ment. Egyszer csak ott ültem a repülőn. Alattunk vasalt, tükör tenger terül el, mint üvegvitrin mutatja a zátonyokat. Sehol egy hullám, csodás a látvány. Murphy is velem repül: eddig mindig, de mindig a kezem ügyében volt a fényképezőm, most pedig a láda leges legaljára ékelve vesztegel. Hát, ez megint egy jó darabig vissza nem térő alkalom lesz. Integetek az ismerős zátonyoknak, no meg a langyos időnek. Megyek a tél elé, várnak otthoni dolgok. Én meg szépen, érkezem haza. Pár napba kerül, mire magam is elhiszem majd.


About Author

Karas

Alapító tag és búvároktató, számos tengeren és merülésen túl, a Kerasub frontján.

Leave a Reply

Barlangi bújócska

Blogtár