Tragöss

  • 0

Tragöss

A tavaszi vízállásfigyelők jelentették a tuttit, úgyhogy jókor utaztunk le gleccserlében fürdeni a jó Grüner See-re. Tavaszi egyszeri turné, hagyomány szerinti szervezés, alpesi friss levegő utáni vágyaknak engedve. Tehát műfaj a tó, amit művel az, aki már egyszer is járt itt, aki nem, az ide vágyik.

gruner_see_bridge.jpg

Sajnos ezzel így lehetnek sógorék is, azaz a fél osztrák búvártársadalom. Mikor érkeztünk, már a korai csapatok az óvatos duhajok végeztek, azaz csak azért se rúgja fel a látótávolságot előttük senki, korán keltek hogy a mezőny előtt érjenek a vízbe.

Nos a víz az tökéletes volt, ránéztére is szívdobogtató. Én mindig izgalmat érzek, ha áradást látok, ha a víz elnyeléssel fenyeget, vagy kicsapnak a hullámok. Lenyűgöz, mire képes. Bámultam hát a magasra felkapaszkodott víztükröt, amiben a eltűntek a sétáló ösvények, a zöld parti mező, no meg tó parti padok. Helyenként a fenyőfák is térdig, a kisebbek derékig áztak benne. Egyszerűen extrém hangulatot sugallt a tó, sürgetve a merülést. Ilyen magas vizet nem sikerült eddig kifognunk. Nem haboztunk hát, gyorsan neki is álltunk a beöltözésnek.

gruner.jpgSzáraz ruhában nem volt megrázó a vízbe menni, ami 2-4 fokos hőmérsékleten konzerválta az elöntött növényzetet. Ugyan viszojogtató volt a centis zöld genyába gázolni, ami a fenyvesek virágporából borította a felszínt, mocsár hangulattal és látótávval, de egy méter mélyen már feltárult a tiszta víz.

medve.jpgA látvány szó szerint dermesztő volt, hiszen nézés közben a fagyos víz az arcot és szájat is kezelésbe vette. Negyvenegynehány perc után már a vékony kesztyűmbe rejtett ujjaimban is alig pislákolt az élet. Ez alatt az idő alatt a víz alatti szigetig jutottunk: itt fotóztunk (Foga Prof jóvoltából) aztán a vízben álló terebélyes fenyők között kergetőztünk pár pisztránggal. A zöld rét, mintha gyöngyökkel lett volna teleszórva, buborékok csillogtak a fűszálakon, helyenként füzérként peregve a felszín felé. Az élénk zöld és a tükröződő kék, a hullámokban megbicsakló fénysugarak játéka elképzelhetetlen hangulatot teremtett. A sok búvár ellenére helyenként a látótáv is irdatlan volt, úgyhogy semmi sem gátolt abban, hogy az eddigi legjobb itteni merülésünket éljük át.

seeaside.jpgwaerup.jpgA legkeményebb búvár kesztyű nélkül merült. Medve ő, nem fogjuk elfelejteni, biztos halljuk még nevét a hírekben. A hőleadást kalóriabevitel követte ebéd halmazállapotában a fogadóban, desszertnek pedig a megszokott séta jött a tó körül. Ha eddig nem derült volna ki, akkor érthetően közölném: ez egyszerűen csodálatos hely, további visszatérés garantált! Kerasub info a helyről


Barlangi bújócska

Blogtár