Hideglelés

  • 0

Hideglelés

Locsolás előtti menet, kis tradicionális határmenti búvártalálkozó: Neufelder See. Soproni kollégák száraz ruhás merülési tréninget tartanak, osztrák sógorék meg vegyesen – ki neoprénben, ki szkafanderben. Én speciel fecskében sütkérezem északi cimboráim mellé kiterülve. Ujjong a lelkem, olyan jó idő van, simogat a napfény, a víz fürdésre csábít. Mikor Misiék kijönnek a vízből, azért süt a hideg róluk, nem hagyom, hogy keblükre öleljenek. Gödöllő, Hatvan, Brac, Budapest, Győr, Atlantis Búvárszakosztály (egy másik) nevek hangzanak el, miközben sor kerül a bemutatásra és a körbekínálásra. Van sajtos-kócos pogi, tepertős muffin, mangalica és egyebek. Valamit morgok a zsírhurkás hasamra kirótt diétáról, de enni kell, ha az ember szabad levegőn héderel.

Fürödni is kell, ha az ember tóparton napozik. Megtörtént. Először bokáig, majd térdig. Nem vagyok én Shirilla! Így aztán elmesélhetem, hideg a víz, lenn még kilenc fok is akad. De merülni már lehet, még ha pancsolni önsanyargató merénylet is.

Este soproni éjszakába történt egy kisebb mélységű elsüllyedés. Italra is futotta, így aztán nőtt a barátság. A csapat révén a kollégiumi szállás, mellé külön vendégszeretetet a Kállai Family garantálta, amit nem is tudok megköszönni. Ez olyan barátságféle, kölcsönös tisztelet. Szóval köszönet érte, szép hétvége volt, Húsvét előtt. Remélem majd alakul visszavágó, valamikor, valahol.


Barlangi bújócska

Blogtár