Mantatámadás

  • 5

Mantatámadás

Eddig azt hittem, hogy mindenkit lenyűgöz a hatalmas óriások látványa, ahogy leírhatatlan tökéletességgel siklanak a vízben. Egyszerűen a természet formatervezésének a csodái ezek az akár négy öt méteres, vízben szárnyaló lények, amikről mindig az Enterprise Űrhajó jut eszembe. Esetleg valamelyik legújabb robotrepülő az aktuális katonai szakirodalomból. Maga a gumiszerű test teljesen sima felülete is bizalmat ébreszt, eszembe sem jut bármi rosszat feltételezni ezekről a lényekről. Sőt! A helyi gyerekeket kellett győzködnöm, hogy nem vicces ötlet manta háton lovagolni, mert esetleg nem találják viccesnek és elvadulnak. Aztán csak messziről lehet majd integetni ezeknek az embernél nagyságrendekkel gyorsabban úszó mesebeli lényeknek. Mikor is csak egyetlen kívánsága van az embernek: ott lenni és hagyni, hogy a manta jöjjön a lehető legközelebb. Némelyik érdeklődik, némelyik flegmán tüntető lassúsággal kőröz, de akad amelyik kacéran majd betakar, ahogy közvetlen a közeledben fordul. Látod a kis foltokat, az apró részleteket, a légzőredőkbe belenézhetsz, azon túl nem látsz semmi mást, hisz a sok négyzetméter mindent eltakar. Csak a manta van, meg Te, köztetek a méter is semmi távolság ilyenkor, morogsz, hogy nincs akkora széles látószög a világon, amibe ez belefér, meg tán más eretnek gondolatod is van. A pillanat szüli, amit hazavinnél, örökre, egy kis üvegcsében. Aztán mint a Potter storyban, néha bele-bele merülnél ha merengő hangulatod támad. Hazudok, ha azt mondom, hogy a manta az ember barátja és közel jön. Vadon élő állat, nem veszélyes vadállat.

Mansuár Manta ponton merültünk, ami azért más, mint a házi telep, mert itt tisztogató állomás van, fix térdelős-fekvős kukkolóhely, a ráják meg sorban jövögetnek. Decemberben nem volt szerencsénk nagy show-hoz, de amúgy fix hely, ezt használja a környék összes safari hajója is attrakció gyanánt. Hiába számoltuk ki a szombatot kizárólagos látogatási napnak, mire odaértünk, már volt itt egy liveboard, akik épp végeztek. Társalogtunk, figyeltük az arcokat, de nem igen jutottunk (mint konkurencia) értékes infókhoz: állítólag egy példány úszkál lent. Hát, nem túl kecsegtető kilátások, bevallom vakaróztam, hogy a finnyásabb kritikus vendégnek most akkor beajánljuk, vagy ne. Dilemma: van manta, nincs manta? Merülve lehet megtudni, gyerünk lefele!

“Read More”

  • 0

Manta close

Nyugodtan nevezzetek szadistának, hogy télvíz idején, lábam a langyos óceánba lógatva mantalesről írogatok. Ugyan rá kellett készülni, megvárni míg elülnek a hullámok, de a december 31-es paraméterek, mint tükör vízfelszín no meg a csoportokban cuppogó manták a látóhatárig összeállt megint. Annyi tupír volt a dologban, hogy húsz delfin hátának a formája vált el az amúgy hetykén kivillanó manta uszonyoktól. Velük az össz ineraktív kaland az volt, hogy a hajó orránál siklottak pár futamot. Szórakoztak velünk, mint gladiátorok a nekikergült bikával. Ezzel azért nagy örömet szereztek valljuk be, mosolyból a delfiné nagyágyú. Sajna semmi többet nem villantottak, ahogy megállt a hajó, lebuktak a mélybe tüntetően nem kérve társaságunkból. Mondják, ezek ilyenek, nem a pofánkkal volt bajuk.

Jól indult a story. Bija vezette három román búvár volt a fő zsűribizottsága a mai mutatványnak. egy kettő három, go! – hátrabukfenc. Drift, sekély korallkerteken és mezőkön át, számolatlanul csak jönnek keresztül utunkon a manták, pár sasrája, meg járőröz néhány merészebb black tip. Közben pedig a távolban delfinek csacsognak. Hiába fohászkodom, nem adják fel a félénkséget, ők nem közelednek.

manta_close.jpg

Merülések között snorkel mantákkal. Amit ők csípnek, az minket: érezni, ahogy az ember beleúszik a sűrű planktonba. Valahogy a víz felszínének a felső rétegében jött össze a sűrűje, mint valami savanyú-csípős kínai leves. Persze a melegtől bepárásodik a kamera, homályba burkolva a képbe rögzített élmény valós kontúrjait. A felszínen még hallgatjuk a hangversenyt, aztán megmerüljük a P47D repülőgép roncsát. Teknősök, óriáskagylók, krokodilhal, meg sok egyéb korallkütyü. Hova soroljam? A zsűri így is max pontszámot ad. (Anyukám meg csuklik… sicc!)


  • 1

Manta mánia

manta1.jpg“Számolatlanul találhatók meg a manták a Pápua Paradise Eco Resort-hoz közeli manta ponton. Mindig nagy izgalommal tölt el bennünket, hogy mennyire csodálatosak, ahogyan nyugodtan és kecsesen elrepülnek felettünk.  Decembertől februárig gyakori látogatóink.” – jutott el a hírügynökségekhez. A hír pedig igaz.

A felszínen cupákoltak, több csoportban. A nantucketi bálnahalászok érezhettek hasonló eufóriát, mikor amerre a szem ellát, csak sötét hátakat pillanthat a körbenéző.

Esetünkben manták heti naggyűlése zajlott. Merülés során több csapat keresztezte az útunkat, hol magányos példányok úsztak közel, hol a fejünk felett szálltak el. Lenyűgöző volt ezekkel az óriásokkal úszkálni.

Szezon van, 8-10 hétig tart ez a jelenség, most mikor a vizek erre planktonban gazdagabbak, (ezért csípős, shorty nem javasolt) Merüléseink első számú célpontja hát: mantales!


Barlangi bújócska

Blogtár