Paradise Dua

  • 0

Paradise Dua

Lehetne mondjuk 47 is a neve, de mivel ősöktől örökölt koordináta kettes (dua) bejegyzéssel, hát ez lett a paradicsomhoz ragasztva. Ezen a koordinátán három merülést követtem el. Egy szép driftelést a végén Wobegonggal, a másikat Shark Garden storyként, míg ezen mostanit “Curve” néven tudom tálalni, hiszen mint egy lekerekített asztalvég olyan a hely. Úgy is mondhatjuk, hogy számítottam két lehetőségre, de arra nem, hogy megint újat találok.

Én a talapzatig merültem, ahol egy kis zátonygerinc lejtett kifelé: 27 méter, barakuda suli, de szülői értekezlet lehet éppen, mert tiszteletre méltó felnőtt méretű mind. Áramlás nem igazán lengedez, zátony végi a feeling. A reggeli napsütés pont ide leér, a homok ragyog tőle, a környezet mély kék (persze 27 méteren mámorító is lehetne akár) egyszóval idill kiindulópont. Megsaccoljuk a helyes irányt, avagy hol nem szaladunk bele szembe-vízbe találós kérdés.  Csorgunk csak, majd egy sweetlips kiránduló csapat érkezik balról a kékből, határozott haladási alakzatban iramodnak felém és mellettem el. Napközben jó sweetlips valami korallblokk zugai mellett formál alvó alakzatot, ezek meg most kóvályognak haza. Hogy mivé lesz ez az óceán! – zsörtölődöm, hisz ezért nem lehet senkit megtalálni, mindenkit mindig keresni kell. Na, csorgunk tovább, felfele oldalazom az amúgy szép kis meredélyen. Kanyarodunk egy körív mentén ami azért jó, mert nem ér hirtelen véget a zátony, mielőtt kezdődik. Mire átkerülünk a másik oldalra fenn vagyunk 12 méteren, szép korallkert terül el a belső oldalon. Ha lenne még időnk, akkor átúsznék, megnézni milyen széles ívet kerültünk meg, de egyben kell maradni, hiszen vendég levegője véget ért, öt méteren hát kibuborékoljuk a biztonsági időt és felúszunk. Át fogom írni ezt a koordinátát háromra. Aztán meg meg fogom tudni, hogy először hol merültünk itt. Azon kívül van még időm és lehetőségem Paradiseokat merülni, úgyhogy ezen sorozat olvasóinak örömére: folytatjuk.


  • 0

Gyékényes projekt

gyekenyes.jpgAvagy bősz vizsgahétvége, chili, éjszakai fürdős vízikosár, sok jóember. Legvégül pedig vérforraló helyszínrajz. Szumma: igazi feelinges buli hétvége!

Indulni csak a lendkerekes kisautónak könnyű, azt van aki felhúzza. Azért minden a helyére került, raktér + utánfutó tele, péntek esti érkezés a bázisra. Na, részemről ott aztán volt döbbenet: lám, itt minden ugyanolyan, csak tök más. Értem úgy, mint régen, talán 2005-ben nyomultunk itt utoljára, sok öreg búvár emlékét megéltük mi is addig. Ahogy az egész kóceráj is: a kis faházikó alig változott: új ágyak, régi MHSZ matrica a szekrényen, a nyolcvanas évek aromája a levegőben. Ismerős: ugyanolyan volt ide belépni. De mit keres itt akkor az a két bazi nagy épület, meg a kilátó?

Az ügyeletes búvárvezető jó srác (Öregfiú inkább), de azért nagyon észrevehetően szemét le nem vette rólunk. Meg segített mindenben. Ugyan a csapatunk sikeresen osztódott, de estére a bográcsrotyogás összehozta az embereket, a hangulat meg érezhetően melegedett.

Havasiék sem vicceltek, a boronatárcsán sütötték a húsokat, salátával tálalták, mi chilisbabbal remekeltünk, a B (Budapest) csoport pedig szarvaspörkölttel csatlakozott. Az emésztőrendszerek megkapták a feladatot. Mivel mind a szarvas, mind a chili szereti a vízet, hamar előkerült a labda: vízikosár 3 gólig című performance vette kezdetét. Ez meg hanggal jár, szóval a fél tópart tudta, hogy bulink van. Ez természetesen a másnapot nem rontotta el: merülni jókat sikerült még.

Vizsga: rendben. ugyan közeledett a vihar (Poseidon haragja) ezért gyorsan áldozatokat kellett bemutatni. Azaz ki kellett állniuk a próbákat az újoncoknak. Persze elpacskoltuk a fenekeket, ami lehetne pont a történet végén, fotogalériákkal. Ejnye Réti Gergő, miket fotóztál?!

divers.jpgreti.jpgbuvarsag.jpgDe pár szót még muszáj ejteni. Például a felháborodást kell továbbítani valami oknyomozó felé, illetve tudja meg mindenki, milyen k..va gazdag országban élünk! Itt a pazarlás nem számít. Projekt neve: Gyékényes, Búvárbázis tehát.

Érdekel? katt tovább…

“Read More”

Barlangi bújócska

Blogtár