Shark Yolandától az epilógusig
Category : Blogroll , Egyiptom , Karas diving blog
Reggelre Shark Yolandán ugrunk. Bármikor, bárhogy, örök kedvenc ezúttal normál terv, express a külső oldalon. elsuhanó élet, túl gyors tempóban, nem marad a retinákon, csak egy érzés utólag, hogy ez igen! (előzmény: 3/2)
Robogunk is Tiranra, a Jackson nyugati oldalon megnézzük a kertet a kis vízben, majd kicsúszunk az élen, kis zászlós halak megtekintésére. Lazán csúszunk bele az áramlásba, hogy szárnyra kelljünk. Drift a javából, hol a falra akar felnyomni, aztán átfordul egy ponton és húz lefelé, hogy adrenalinos igyekezettel felfelé tempózzunk. Sebes vonat, ami hírtelen állóvízbe érkezik. Itt komótos teknős falatozik mindenkinek feltárva gusztusos étkezésének technikáját. Továbbmegyünk, jön a pingpong. Oda-vissza áramlások között rekedünk. Idő a bójalövésre, az előadás egy orsóleejtős performance, ami az előadónak 40 bar levegőjébe kerül azon a kis mélységen… Gyakorlat edzi a kezdőt!
Gordon drift
Fogható az áramlás. Délután lévén kopnak el a napi hajók, műszak végére jár. A verőfényes délután csábít a merülésre, így motorosból csúszunk bele a vízbe az áramlásfelező táján. Negyed óra a koralltömbök között, enyhe áramlásban keresztbe-szembe úszogatva érjük el a letörést és szállunk fel az expressre. Drift veszi kezdetét, kérjük utasainkat figyeljék a kéket, maradjanak a zátony mentén! Jó repülést kívánunk! Volt sasrája, teknős szemből, tonhal és makréla. Csak gyorsult az áramlás, mire kiértünk a keleti élre, sőt, be is vettük a kanyart nagy ívben. mivel feljebb értünk, a mi rétegünk hírtelen megtorpant, ami érdekes volt, hiszen felnézve a zátony mentén egy felszínen kapálózó csoport húzott el mellettünk, megelőzve, de alattunk is érkezett egy brigád a Sinai Blues színeiben. Kicsit bójáztunk és felbukkantunk. Híre hamva sem volt a taxinak, hajótól messze kerültünk és amúgy is kifelé és tovább vitt az áramlás. Elhagyott érzésünkön enyhített, hogy a Blues-os csoport csónakja megkérdezte kik vagyunk, honnan jöttünk és elmentek hírt adni rólunk az anyahajónak. Húsz perc múlva hajón ültünk és megtudtuk, hogy a többiek is így jártak, sőt egy kamugyanús lemonshark bemondás is elhangzott felelőtlenül.
Éjszaka a Gordonon, nem hoz nagy látványt, csak áramlik, csak áramlik és a két dedikált kőhal is eltűnt, mire vizbeszálltunk. Mókásan uszonyon mankóztak, gondolván, messze nem jutnak, biztosra vettük a találkozást. Tizenöt percbe került feladni a keresésüket.
Reggel Anemona City – Shark Yolanda combo merülés. A nagy Napoleon hal beállt frankón a kamera elé, el se lehetett zavarni. Teknősök, denevérhalak, pár zord Travelly és egy nagyon barátságos drift tette széppé a merülést.
Thistlegorm dupla, avagy stressz a kamerával. Már az első, külső merülésen lobogtunk, de alapjában véve a roncs szintjén baráti kis áramlattá csendesült az express. Finoman körbeúsztuk, ügyesen kerülve a szemlátomást ugyanott, ugyanakkor, ugyanarra kíváncsi többi búvárt, aztán a hajóorrnál az utolsó levegő ellenőrzés megadta a visszavonulásra a jelet. Az orrkötelünknél felmásztunk olyan tízenkettőre, innen fújt a már express drift rá a tatkötélre, ahol a többi búvártársunk már lobogott.
Na, második merülés a roncsbelsőben fokozott kamerastressz mellett, durvább ártamlás a külső oldalon. Befejezéskor megjelent egy delfinraj és sajnos az utánunk emelkedőknek róták le tiszteletkörüket. A teknős megvolt, a delfineket sajna nem nekünk dedikálta a tenger…
Irány Shaab el Erg, éjszakai turné, ezúttal élménymentes rutinkarika. Na de reggel! Unguided merülés, csapatok szabadon kóricálva, hogy belecsapódjanak a delfinrajba. Bevallom, én a hajóról szurkoltam, ami furán hangzik, de kabala és Murphy okáén így volt. A felvételek alapján maradt az irigykedés.
Hogy igazán teljes legyen a fricska, Umm Gamamrnál pont olyan áramlat fogad a kanyarban, amitől nem jutunk át a tornyokig. Az éltőléa platóig tartalmas kört futunk és bevallom, zavar a napi hajókról ténfergő alig búvárok állandó kerülgetése. Mintha egy másik műfaj tartana bemutatót, csak a felszerelés és pálya ugyanaz.
Itt aztán lekerülnek a cuccok, édesvízbe mártóznak és felfüggesztődnek a hajókorlátra. Finító, gyors vég, szeles, a hátre jelelmző barátságtalan felszín jegyében irány a kikötő, a wing pihen a kabinban.
Steve videója körbejár, Hurghadán sétálunk és még egy szép estét eltöltünk együtt, hogy a légitársaság részéről egy majdnem három órás késési bravrral hazarepülhessünk. A túrán jár a maximális pontszám a hajónak, az ellátásnak és a csapatnak, ahogy a kommunikáció és vezetés is kiváló volt. Persze, újra jövünk! Akkor pedig folyt köv, remélhetőleg szélmentesebbb körülmények között melengedve.
1 Comment
Robika
2019-04-30 at 9:15 amNénikéd a kamugyanús 🙂