III. Technikai és Barlangi Búvár Találkozó
Category : Blogroll , Tech Team , Uncategorized
Vékony volt a szervezés, de ott voltunk, hiszen “haverok” mondták, hogy lesz. Több fő ponton érdekes és értékes információkat remélve mentünk el a konferencia helyére, előre regisztrálva. Két dolog erősíti a vékony szervezés titulust: az otthont adó Magyar Sport Háza parkolóőre elhajtott minket, mondván, hogy autónk nincs lejelentve. (nevek lehettek volna,mint regisztrált résztvevők) Így pár perces kitérővel egy bevásárlóközpont előtt tudtuk le a parkolást. Az ütősebb hiba az menet közben derült ki: nagyon kevesen képviselték a búvárság érintett rétegét, ami annak is tudható, hogy vagy a szombatra áthelyezett munkanap cseréből adódóan dolgozni voltak a meghívottak, vagy nekik nem szóltak a haverok. 
Végül is a szervezők túllendültek egy gyenge órás vakarózás után, hogy nem lesznek tele a széksorok, így elindult a program.
A program korrekt volt, kellően érdekfeszítő és csemege a búvárkodás komolyabb szerelmeseinek. Személyes elfogultsággal telve dorombolva kellett végighallgatnom mind a barlangi, mind az újralégzős témákat. Summázva:
Spanyol József: Balti expedícíója az útibeszámolók egy sajátos példája volt. Igazából utólag ezt tartom a fehér hollónak, mert bár informatív volt, de sok szakmai tanulsággal nem járt. Profi a profikkal merül, privát kaland kategória, bárcsak én is felhanggal.
Szilágyi Zsolt: Portugál barlangi expedíciója, profi a profikkal, mint speciális földrajzi hely, barlangi kategóriával első osztályú beszámoló volt.
Itt úszott be a képbe a belga vendégelőadó Stef Teuwen aki a CMAS technikai bizottsága révén beszámolt a jelenlegi munkájáról, a Jutland Expedíció szervezéséről, ahova meg is hívta rögtön a hallgatóságot.
Dr. Balogh Tamás lehengerlő, dinamikus és informatív előadásában megismertük az expedíció hátteréül szolgáló történelmni eseményt, a Jutlandi csatát, az első világháború legnagyobb tengeri ütközetét, a német-angol flotta összecsapását. Olyan világos, választékos és pergő előadásban részesültünk, hogy már csak ezért érdemes volt eljönni.
Stef Teuwen visszatért, újralégzőkről tartott egy általános, tapasztalatait összefoglaló előadást. Ennek alapján méltán gondolhatjuk, hogy a rebreatherek nagykövete, hiszen többször is mondta, hogy ” ha most innen a konferenciáról távozva nem az az első dolgunk, hiogy vegyünk egy újralégzőt, akkor teljesen őrültek vagyunk” Méltán mondhatja, hiszen 2004 óta merül zárt rendszerű újralégzőkkel, aminek révén, olyxan expedíciókban vehet részt, mint pl. a Jutland is lesz. Egy ilyen egy hetes, komoly technikai hét hozománya, mintegy 900 EUR-nyi gázkeverék megspórolása – köszönhetően a takarékos zárt rendszernek.
Mivel alkalmunk volt egy privát beszélgetésbe vonni Stefet egy újralégző Workshop erejéig, ott a teljes Kerasub oldalág és Ákos barátunk mint JJ rebreather használó kaptuk direkt a tiszta tudást. Igen, csak mi, öten. Végeredmény: egyhangú a szavazat a zárt rendszerre, bár most mindenki a dupla palackok hordozására esküdött fel. Cél: az újralégző… végre ebben sem vagyok egyedül.
Nem lehet egyszerre két helyen az ember, pár előadásról lemaradtunki, mint pl. a Scooter Diving és az UTD Z-system előadásokról. No comment.
Molnár János barlang. Megtudtuk, nyitva áll, a feltételek szerint hasznosítás lsd. bérmerültetés, illetve kutatási célból. A kutatási program tárt karokkal várja a felkészült szakembereket, így Hosszú Attila nem csak hogy ismertette a feltételeket és szabályrendszert, de egyben meghívást is tolmácsolt az önkéntes kutató búvárok soraiba. Ami kemény munka azért, mind technikai, mind fizikai értelemben, sőt, költséges felszereléseket is munkába kell fogni.. Az előadás hiányosságaként felróható, hogy semmi képi anyag, sem bármi hívatkozás nem hangzott el – persze szándékos is lehet, hogy nem ezen a fórumon kívánták az elvileg közismert Molnár János barlangot promózni.
Dínó – vegyész szemmel avatott be minket a barlangi vegykonyha alaptételeibe, jelenlegi kutatási projektjeibe, illetve a mérések alapján levont következtetésekre: egy sokágú barlangrendszerben a közlekedőedények révén, a víz mozgása teljesen kiszámíthatatlan módon követi a fizikai törvényeket. Azaz, az áramlások iránya egy esetben vehető biztosra: mikor a felszínre bukkan a víz. Szó volt persze a szennyeződésekről, hiszen konkrétan egy elhanyagolt, szemetes terület fekszik a barlang felett, aminek a beszivárgása észlelhető.
Végére hagytuk a Kossuth barlangot. Balázs Gergely és Pataki Róbert a barlangi búvárvirtus fenegyerekei. Egy tipikus, szűk, nehezen kutatható és bontással járó, kifejezeten “sáros” azaz zavaros, null látótávolságú barlang kutatási, feltárási problémáiba vontak be minket. a legszellemesebb szakmai gondolatsor a DIR (Do it Right) illetve a magyar CSAJ (Csináld Ahogy Jó) rendszerek összehasonlítása volt. Adott tehát egy oktatott rendszer, konfiguráció, merülési ajánlásokkal, biztonságos bázisra építve. Na, a CSAJ ez gyakorlatilag mindenben eltér ettől, így ha a divatbarlangi búvár a közelébe is menne a Kossuth barlangnak, akkor hamar vissza is fordulna onnan. Szárazon.
Ezek a srácok nagyok az extrém barlangi merülés terén, hiszen olyan erők hajtják őket, amik engem sohasem fognak. A mi van a túloldalon kérdés számomra nem kérdés: az ismeretlen túloldal. De hogy el is jussak oda, az eszembe sem jut. Főleg, a mellékelt. mondjuk tudatosan vállalt kockázatok árán nem, így maximális respect! – ahogy az angol mondja. Ez az előadás nálam a legjobb. Nagyok a srácok. Arról nem is beszélve, hogy hazánkban a barlangi búvárkodás behatárolt helyszíneiből nem sok választék van. Ez jutott.
A tartalmas előadások között szerény büfé igyekezett ellátni a búvárok igényeit. Ennek függvényében, jó is, hogy nem voltunk többen ezen az országos rendezvényen. Hasonló tartalmat, komolyabb, határozott promóciót és több hallgatót kívánok a jövő évi rendezvényre.
