Vicces menet – fundive
Category : Blogroll , Karas diving blog , Montenegro , Uncategorized
Javában nekiugrottunk a hajnali hűvösben a festésnek. Már az alapozóra nyomtuk a fehér zománcot, mire kilenc óra lett, már verejtékben fürödve. El is kellett menni a közeli strandra egy éktelen fürdőzésre. Találtunk egy betontömböt egy füllel, benne kikötőkötelet. Nos, ez a hét méteres platform volt a móka tárgya már napok óta. Csomókötési gyakorlatok egy levegővel. Nos, ezt a tömböt kötözgettük szervezetünk lehűléséig, majd visszatértünk folytatni a munkát. Norvég cimborám másodmagával vigyorog. Mondom neki, vagy segít festeni, vagy ha merülni akar, akkor délben jöjjön. Dragan is jön, szerinte meg megyünk merülni.
Nos, egy német bázis nem rántja elő a dokkból a munka alatt lévő hajót!
Nos egy montenegroi ennyire nem kötött gondolkodású, tehát a frissen-festett- félben lévő korlátokkal elindultunk merülni. Sőt! Felvettünk pár régi búvárarcot is. Ilyet talán csak az öregek láttak még eddig, mi menet közben festettük a hajót. Szerettünk volna már végezni az általunk kitalált ütemezés szerint. A két merülés persze belefért: Posseidon City, meg Plava Spilja… A napi hőség elől a legjobb búvóhelyek.
Mindkét barlang fullos formáját hozta: az előző években szinte minden nap csoportok túrták fel a barlangot, azaz a kezdő, lebegésképtelen egyedek maguk mögött húzva a felkavart üledékből képződött kondenzcsíkot tették tönkre bármilyen fotós, videós, vagy csak nézegetős élmény bekövetkezését. Most nem volt gomolygóbelső tér: sikerült is élvezni a merülést – mindkettőt!
Vagy 105 percet menni egy tizenkettes palackkal. Mestertanítványtól nem rossz, mi?
Ezt az egész napos kihajózást összefoglalva: vicces egy menet volt: azok kevésbé nevettek, akik belemarkoltak a fehér korláton száradó festékbe, de a fundive nekünk ennyit megért.