Category Archives: Tech Team

  • 0
Molnár János barlang

Molnár János – barlangi merülés

Fantasztikum. Amikor tudod, hogy nem csak úgy dobban a szíved, hanem valami hajtja… amit látni és megélni érdemes! … ami nélkül kevesebb maradtam volna.

“Read More”

  • 0

Tekki bölcső

A tekki kifejezés a technikai búvár leírása a búvár szlengben. Semmi pejoratív nincs ebben, egyre több guru és követője húz dupla palackot és még pár túlméretes termoszt is akasztva magára, miközben szkafanderben merül. Megvan a szépsége, a varázsa, az összetettsége és persze az értelme is. Céltudatos innováció, ahogy a tőke búvárfelszereléssé kovácsolódik, majd képessé tesz olyan dolgokra, amikre eddig csak kínkeservesen sem futotta az elszántságból. Sőt! Újabb dimenziók tárulnak fel, ha sikerül kellő gyakorlatot szerezve felkúszni a szamárlétrán.
OLYMPUS DIGITAL CAMERAFotó: Karas – Tekki

Így tehát igaz a mondás, miszerint eg yjó búvár holtig tanul/trénigezik. A következő dimenzió a tekkiké. Mivel mind mélyebb, mind barlangi vízek, mind újralégző felé lehet még elmozdulni, megkezdtük a metamorfózist – részben tekkivé alakulunk. Így aztán egy végső felszerelés tesztet tartottunk, hogy a Molnár János barlang vízeire merészkedjünk.

Folyt. köv.


  • 0

III. Technikai és Barlangi Búvár Találkozó

Vékony volt a szervezés, de ott voltunk, hiszen “haverok” mondták, hogy lesz. Több fő ponton érdekes és értékes információkat remélve mentünk el a konferencia helyére, előre regisztrálva. Két dolog erősíti a vékony szervezés  titulust: az otthont adó Magyar Sport Háza parkolóőre elhajtott minket, mondván, hogy autónk nincs lejelentve. (nevek lehettek volna,mint regisztrált résztvevők) Így pár perces kitérővel egy bevásárlóközpont előtt tudtuk le a parkolást. Az ütősebb hiba az menet közben derült ki: nagyon kevesen képviselték a búvárság érintett rétegét, ami annak is tudható, hogy vagy a szombatra áthelyezett munkanap cseréből adódóan dolgozni voltak a meghívottak, vagy nekik nem szóltak a haverok. tech_talalkozo_3
Végül is a szervezők túllendültek egy gyenge órás vakarózás után, hogy nem lesznek tele a széksorok, így elindult a  program.

A program korrekt volt, kellően érdekfeszítő és csemege a búvárkodás komolyabb szerelmeseinek. Személyes elfogultsággal telve dorombolva kellett végighallgatnom mind a barlangi, mind az újralégzős témákat. Summázva:

Spanyol József: Balti expedícíója az útibeszámolók egy sajátos példája volt. Igazából utólag ezt tartom a fehér hollónak, mert bár informatív volt, de sok szakmai tanulsággal nem járt. Profi a profikkal merül, privát kaland kategória, bárcsak én is felhanggal.

Szilágyi Zsolt: Portugál barlangi expedíciója, profi a profikkal, mint speciális földrajzi hely, barlangi kategóriával első osztályú beszámoló volt.

Itt úszott be a képbe a belga vendégelőadó Stef Teuwen  aki a CMAS technikai bizottsága révén beszámolt a jelenlegi munkájáról, a Jutland Expedíció szervezéséről, ahova meg is hívta rögtön a hallgatóságot.

Dr. Balogh Tamás lehengerlő, dinamikus és informatív előadásában megismertük az expedíció hátteréül szolgáló történelmni eseményt, a Jutlandi csatát, az első világháború legnagyobb tengeri ütközetét, a német-angol flotta összecsapását. Olyan világos, választékos és pergő előadásban részesültünk, hogy már csak ezért érdemes volt eljönni.

Stef Teuwen visszatért, újralégzőkről tartott egy általános, tapasztalatait összefoglaló előadást. Ennek alapján méltán gondolhatjuk, hogy a rebreatherek nagykövete, hiszen többször is mondta, hogy ” ha most innen a konferenciáról távozva nem az az első dolgunk, hiogy vegyünk egy újralégzőt, akkor teljesen őrültek vagyunk” Méltán mondhatja, hiszen 2004 óta merül zárt rendszerű újralégzőkkel, aminek révén, olyxan expedíciókban vehet részt, mint pl. a Jutland is lesz. Egy ilyen egy hetes, komoly technikai hét hozománya, mintegy 900 EUR-nyi gázkeverék megspórolása – köszönhetően a takarékos zárt rendszernek.

Mivel alkalmunk volt egy privát beszélgetésbe vonni Stefet egy újralégző Workshop erejéig, ott a teljes Kerasub oldalág és Ákos barátunk mint JJ rebreather használó kaptuk direkt a tiszta tudást. Igen, csak mi, öten. Végeredmény: egyhangú a szavazat a zárt rendszerre, bár most mindenki a dupla palackok hordozására esküdött fel. Cél: az újralégző… végre ebben sem vagyok egyedül.


 

Nem lehet egyszerre két helyen az ember, pár előadásról lemaradtunki, mint pl. a Scooter Diving és az UTD Z-system előadásokról. No comment.

Molnár János barlang. Megtudtuk, nyitva áll, a feltételek szerint hasznosítás lsd. bérmerültetés, illetve kutatási célból. A kutatási program tárt karokkal várja a felkészült szakembereket, így Hosszú Attila nem csak hogy ismertette a feltételeket és szabályrendszert, de egyben meghívást is tolmácsolt az önkéntes kutató búvárok soraiba. Ami kemény munka azért, mind technikai, mind fizikai értelemben, sőt, költséges felszereléseket is munkába kell fogni.. Az előadás hiányosságaként felróható, hogy semmi képi anyag, sem bármi hívatkozás nem hangzott el – persze szándékos is lehet, hogy nem ezen a fórumon kívánták az elvileg közismert Molnár János barlangot promózni.

Dínó – vegyész szemmel avatott be minket a barlangi vegykonyha alaptételeibe, jelenlegi kutatási projektjeibe, illetve a mérések alapján levont következtetésekre: egy sokágú barlangrendszerben a közlekedőedények révén, a víz mozgása teljesen kiszámíthatatlan módon követi a fizikai törvényeket. Azaz, az áramlások iránya egy esetben vehető biztosra: mikor a felszínre bukkan a víz. Szó volt persze a szennyeződésekről, hiszen konkrétan egy elhanyagolt, szemetes terület fekszik a barlang felett, aminek a beszivárgása észlelhető.

Végére hagytuk a Kossuth barlangot. Balázs Gergely és Pataki Róbert a barlangi búvárvirtus fenegyerekei. Egy tipikus, szűk, nehezen kutatható és bontással járó, kifejezeten “sáros”  azaz zavaros, null látótávolságú barlang kutatási, feltárási problémáiba vontak be minket. a legszellemesebb szakmai gondolatsor a DIR (Do it Right) illetve a magyar CSAJ (Csináld Ahogy Jó) rendszerek összehasonlítása volt. Adott tehát egy oktatott rendszer, konfiguráció, merülési ajánlásokkal, biztonságos bázisra építve. Na, a CSAJ ez gyakorlatilag mindenben eltér ettől, így ha a divatbarlangi búvár a közelébe is menne a Kossuth barlangnak, akkor hamar vissza is fordulna onnan. Szárazon.

Ezek a srácok nagyok az extrém barlangi merülés terén, hiszen olyan erők hajtják őket, amik engem sohasem fognak. A mi van a túloldalon kérdés számomra nem kérdés: az ismeretlen túloldal. De hogy el is jussak oda, az eszembe sem jut. Főleg, a mellékelt. mondjuk tudatosan vállalt kockázatok árán nem, így maximális respect! –  ahogy az angol mondja. Ez az előadás nálam a legjobb. Nagyok a srácok. Arról nem is beszélve, hogy hazánkban a barlangi búvárkodás behatárolt helyszíneiből nem sok választék van. Ez jutott.

A tartalmas előadások között szerény büfé igyekezett ellátni a búvárok igényeit. Ennek függvényében, jó is, hogy nem voltunk többen ezen az országos rendezvényen. Hasonló tartalmat, komolyabb, határozott promóciót és több hallgatót kívánok a jövő évi rendezvényre.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

 

 


  • 0

December 31 – brrr!

Év végi zárás – azaz utolsó merülés. Nem lehetett tovább húzni, a Karácsony elmúlt – Rota vírusnak hála át lett programozva vagy háromszor a családi időbeosztás. Szilveszter volt a legstabilabb, mindenkinek szóba jöhető lehetőség. Már akinek a száraz ruha ezt szóba hozza…

Nem voltunk egyedül. Osztrákok szokás szerint megtalálhatóak minden alkalom kapcsán, ha merülni kell. Ezért úgy igazítottuk a tervet, hogy a tó közepén, a bázisnál menjünk a vízbe. Előre felvettük a szkafandereket, molnárkocsira raktuk a palackokat és felidéztük a hideg vízes merülésről ildomos ismereteket, amik komplikálhatják a merülést. Főleg, hogy fagypont alatt voltunk, már a parkolóban beragadt egy oktopus. Tartalék reduktorból szervízelve – pipa, gyerünk be!

Napsütés, mínuszos levegő, 5 fokos vízhőfok. Grüner See kompatibilis állapot, elő a száraz kesztyűket! Lemerüléskor a csuklya alá szivárgó víz mint jeges satu, markolja a koponyát, vagy csak az összehúzódó erektől zsugorodó fejbőrünk szorítása okoz fájdalmat? Percek múltán helyreáll a komfort. A tó közepére úszunk. Tiszta a víz, 15-19 méteren bolyongunk. Fura hangulat, derengő félhomály, mintha egy mélytengeri búvárfilmbe teleportáltunk volna. Mintha… 150 méteres a mélység! Nyomasztó eufória!  …nem tudni miért, de mégis jó. Nem jönnek a szavak, csak az, hogy jó.

45 perc. Pont elég ahhoz, hogy a kezeink ledermedjenek. Ez éppen kezd problémás lenni, annak is, aki szárazban van, de aki neoprénben, annak kifejezetten élettelenek, erőtlenes és fájdalmasak az  újjai. Pont annyira, hogy a rádermedt ujjakról ne tudja a kesztyűt lefejteni saját dermedt ujjaival – ez a huszonkettes csapdája.

IMG_2512

Amilyen jó a merülés, olyan jó a visszatérés. Gyűszűnyi pezsgővel koccintunk az osztrák csapattal, az alkohol káforként tűnik el bennünk, azonnal a fejbe ér, majd olyan gyorsan, ahogy érkezett, el is száll a mámor. Összepakolunk, duruzsol a fűtés. Ilyenkor kezd visszatérni az élet az átfagyott végtagok elgémberedett ujjaiba. De azt is mondhatja a mezei búvár, hogy szokatlan hidegben , szokatlanul lehet fázni. Hogy ezt meg lehet szeretni, vagy csak meg kell tanulni elviselni? – valószínű ezen gondolkodott mindenki, ahogy a meleg autóban zötykölődtünk hazafelé, a szilveszter éjjel felé, a jövő évi merülések (meleg) vizeiről álmodozva.

 

 


  • 0

Új világrekord: 332,35 méter

A merülés számokban: 824 perc a víz alatt, 12 perc alatt 332,35 méteres mélységbe, 812 perc merülési idő a felszínre emelkedésig. A merüléshez használt palackok száma 92. Ahmed Gabr 4 év felkészülés után hivatalos Guinness rekordot állított fel. A merüléséről a Dive magazin októberi száma, illetve a PADI TecRec Blog   alatt számol be.

photo-4-3

“Soha nem volt semmi kétségem afelől, hogy mentálisan és fizikálisan is képes vagyok teljesíteni ezt a célt és kíváncsi is voltam, hogy az emberi test számára mi a határ. Főleg, mivel nincs olyan tanulmány, amely definiálná a maximális merülési mélységet. Látni, tapasztalni akartam, milyen az emberi test számára ezt a  mélységet elérni.” …

Elérted a 335 méteres jelzést 12 perc után –  nem egészen a 350 métert, amire eredetileg készültél…

“Kezdtem érezni a HPNS (Magas Nyomású Idegrendszeri Tünetegyüttes) jeleit, amikor a 290 métert elhagytam. Ez egyre rosszabbra fordult ami tudható, hogy nem szűnik, amíg nem csökken a nyomás. Felkészültségem folytán, egészen a 335 méteres jelig folytattam a süllyedést, ezt a mélységet a GWRA később 332,35 méternek hitelesítette. Tudtam, hogy ez az a pont, ahonnan meg kell kezdenem az emelkedést.” 

“Read More”

Aktuális események:

OWD-kezdő búvártanfolyamok
Tréning: november 25.
Tréning: december 2.
Tauchturm: december 9.
Tréning: december 16
+ Karácsonyi Zsúr
Akció, december 15-ig: Északi Szafari: 2019. április 14-21

Barlangi bújócska

Blogtár