Category Archives: Úton

  • 0

Peltastis story(nk)

2013. szeptember 15. 11 óra után: kis hajónk -búvárokkal a fedélzetén- elhagyja a bázist. A hajó végében ülve a várakozással telve, vigyorral a képemen fürkészem a körülöttem lévők arcát -vajon kinek, mi járhat éppen most a fejében!? Egyszer csak megakad a tekintetem. Tükörképet látok talán? Nem, „oktatónk-vezetőnk” arcán ugyanaz a várakozással teli vigyor. Lehetséges ez, hogy közel háromezer merülés után is így várja a mostani merülést? A kérdés költői, az út rövid, a kis hajó hirtelen megáll…
Egymás után lépnek ki az uszonyosok a semmibe, hogy buborékokat hagyva maguk után eltűnjenek a mélybe. Oda, ahol a PELTASTIS pihen. Itt a pillanat, ez az amit vártam: MERÜLÉS!

  • 0

Egyiptomba repülünk

Volt úgy is, hogy nem megyünk, hiszen az ország polgárháború szélén áll, komolyak a feszültségek, eg yideje fegyveres konfliktusokról szólnak leginkább a Kairói híradások. Másrészt az egyiptomi turizmus hozzávetőlegesen napi 400 millió dollártól esik el!!! – ami méltán van olyan érdek, hogy bámi áron, de újra indítsák a turizmus lendkerekét. A leállt légiforgalom és az általános bizalmatlanság patthelyzetet teremtett, így a charter indulások is folyamatosn tolódtak egyre későbbi időpontokra. Ma, kezünkben a repülőjegy igazolás, így 22-én Budapest-Aquaba- Hurghada útvonalon elérhetjük az egyiptomi partokat. Innen délre, Marsa Alam felé vesszük az irányt, ahonnan kihajózunk, szintén déli irányba, hogy az egyhetes búvárprogramot teljesítsük.

A biztosító társaságok kihátrálása szintén visszatartó erő volt, azaz még az indulás dátuma előtti héten sem volt egységes a helyzet kezelése részükről. A biztonságos, európai besorolást Egyiptom elvesztette, így drágábban, cca. 9000 Ft-ért mérik az egy hétre eső búvárbiztosítást.

A külügy honlapja továbbra sem ajánlja az utazást – mi mégis megyünk. Pakolok… Úticél: St Johns vidéke:

St Johns Reef_1.jpg

A térségben nem nagyon található mobil szolgáltató, lévén ezek a zátonyok nem éppen lakott területek közelében fekszenek. Az itthoniakkal abban maradtunk, ahogy lehet, majd adunk híreket. Addig, nagyon senki ne aggódjon. Egy hét múlva visszatérünk!


  • 0

Ágota: Malajzia úti- és búvárblog

Category : News , Uncategorized , Úton

Egy elmaradást pótolva adnám közre az alábbi beszámolót, amire számosokom is van: a blog olyan, hogy magam sem írhatnék jobbat egy út után. A szerző maga is Kerasub Diver, azaz tanítvány, akit többen ismernek már előző túráról. Sipadan általunk is preferált álom-úticél, amiről az író egyiptomi túránkon személyesen is szívesen mesél. Addig azonban itt a cikk és sok-sok fotó. 

agota_5688.jpg

Búvárkodás Sipadan szigetén

Mit tesz az ember lánya, ha már merült úgy 45-t? Hát persze hogy elutazik Sipadanra. Kételyekkel, félelmekkel: kevés merülés szám, nagy levegőfogyasztás, rettegés a cápáktól, áramlástól, borneoi lázadások teszik fel az újabb kérdőjelet (március elején nem messze Sipadan térségétől a fülöp-szigeteki Sulu szultán fegyvereseit a maláj légierő bevetésével állítják meg majd onnan patthelyzet). Mire hallgassak, mit kövessek? Aztán eljön a döntés pillanata. Mennem kell. Selmeczi Daniékkal, a Red Sea Boats csapatával tartok én is (a víz alatti fotók természetesen Dani munkái)

Egypt air-rel Bangkokon át érkezünk meg Kuala Lumpurba. Mondom érkezünk meg. Mert volt pillanat, amikor a megérkezésben nem voltam biztos és ez a pillanat olyan 10 ezer méter magasan volt. Nagy utazók azt mondták: csak a szokásos turbulencia…de én tudom, hogy zuhant a gép. nem sokat, csak egy kicsit. épp annyit, amennyiért már érdemes róla említést tenni. Szóval izgalom volt már rögtön az út elején. Aztán a reptéri szállás Kuala Lumpurban mosolyra fakaszt mindenkit, főleg hogy csak franciaágy és közös takaró van és mindezen mértes férfitestek osztozhatnak. A szoba nem nagy állíthatja több tripadvisor bejegyzés, ami egész pontosan azt jelenti, hogy olyan pici, hogy mindössze kétlépésnyi. Ajtót kinyitod, már az ágyra érkezel, onnan pedig rögtön a fürdőbe. Táskák éppen hogy beférnek. De a célnak kevés dolog felel meg ennyire, mint ez a picinyke szoba. Alhatunk a kora reggeli repülés előtt. Belföldi járattal megyünk tovább Borneora. Tawauban 3 órás repülőút után vár minket a mikrobusz, ahova gyorsan bepakolják a csomagokat. elgondolkozok a sok csomag láttán: tele fotósokkal a csapat. Mekkora érték kerülhetett be az autóba? Nem sikerült az út végéig sem megszámolni, mennyi gép volt velünk. Ami biztos, úgy 6-10 váz, hozzá nem kevés obi, 4 géphez víz alatt tok, külső vakuk, egy video házzal, lámpákkal…lehet osztani-szorozni. A búvárcucc már csak kerekítési tényező. Merülés számokban sem szűkölködik a csapat. Röpködnek az ezres számok, húzom be a nyakam rendesen, az aggályaim meg tovább erősödnek….

 

“Read More”

  • 0

Swanage

Category : Blogroll , Uncategorized , Úton

 Nem vagyok elégedett a kommunikációs csatornákkal: ugyanis UK földön üzemel a mobil számom, (kicsi rooming belefér), van skype egyeztetési sansz, a google kérdőív az összes hírlevél címre kiment, posztolva lett a honlapon, a facebookon. A válaszok száma alapján két következtetés áll fenn: vagy senki nem olvasta, vagy senki nem áll szóba egy kérdőívvel –  ami a meghosszabbított hallójáratom momentán. És akkor az emilről nem is volt még szó – ami küldhető!!!

 

Addig is: egybesült királyságunkról. Hullámlovas sulik üzemelnek a parton, amik nagyon jó mozgási lehetőséget nyújtanak 30 fontnyi áron a vállalkozó kedvűeknek. A búvárkodásért odébb kell ugyan menni, de 18-25 fontért hajóval szerét lehet ejteni. Erről akartunk többet megtudni.

Irány Swanage! Gyönyörű, majdnem 80 perces, panorámás, hajózós busz út vezetett át a dimbes-dombos falvakon, néhol ijesztően szűk utakon a végállomásig. Útközben több túraötlet felmerült, ahogy néztük a tájat.

Sihuhu – avagy igazi gőzmozdony! Egy pár kilométeres vasúti vágány üzemel Swanage és Corf Castle között, hogy megőrizze a hely egykori hangulatát. Ezt a tradicionális kis nosztalgia vasutat önkéntesekkel, helyi erőből hozták létre és üzemeltetik a mai napig, ami csak egy jó példa arra, amit a Hong Kong-i szakács mondott a sörözéskor: Angliában ha valamit nagyon akarsz, akkor itt meg is lehet csinálni.

IMG_0271.jpg

Úgyhogy a Pier (jelentése: móló) felé vettük az irányt, ahol szimatom szerint búvárokat találunk. És tényleg! Az összes helyben parkoló kitárt kocsi a környékbeli iskolák, klubok és független búvárok szerelékeivel volt ragyásig tele. A feliratokon az internetről ismert nevek köszöntek vissza, de érdekességül volt itt újralégző is. Mit mondjak, nem is tudtam elsőre, hogy hol kezdjem, teljesen eufóriába kerültem, de lehet hogy a nitrogénmámor szaladt elém. Mivel az emberek itt közvetlenek, jókedvűek és elég nyitottak, a következő hangulatos órában a kikötőparancsnokkal beszélgettünk. Egy fotelben ücsörgött először, aztán meg annyit mesélt, annyi infót zúdított elő, hogy az agyamban lévő angolos bioprocesszorok majdnem elfüstöltek. Kaptam pár hasznos infót, kontaktot, tippet és találkoztam az ideális búvárhajóval, amit majdnem az utolsó csavarig be is mutatott emberünk. Állva maradtam. Eljutottunk a helyi búvárzóna kapujáig, merülési lehetőségek csimborasszójaként 200 hajóroncs a közelben, meg az egyebek. Aztán most menjünk csak így haza? Szárazon?! Kínos volt, higgyétek el.

IMG_0335.jpgMivelhogy kikémleltük amit kellett, folytatódott a túra, hogy Corfe Castle-t, mint helyi nevezetességet másszuk meg. A belépő kicsit visszarettentett, de nem volt idő gondolkodni és alagutat ásni sem, a hátbatámadás is időigényesnek tűnt. Megvettük a jegyet, hogy békés úton, ostrom nélkül bejussunk. Nem úgy, mint elődeink!

Nekem a Hegylakó film ugrott be elsőre, ahogy tuttira itt kardozott Mc Leod Kurgannak és akkor dőlt össze az egész. A hatalmas, romos kőtornyok nagy időkről mesélnek, amit sajnos nem volt időnk figyelmesen végighallgatni a buszmenetrendből kifolyólag. Poole kikötőjében még időztünk, de a tenger felől fújó hűs levegő borzongós estét hozott, haza is indultunk, hogy lerúgjuk magunkról a túrabakancsot egy időre.

 


  • 0

Kicsi hidegvér

Category : Blogroll , Uncategorized , Úton

Rekkenő nyáridő. Persze. Térben és időben egy párhuzamos dimenzió, mivelhogy itt Angliában éppen nyakig polárban tanulja a test, milyen az a híres hidegvér. Az ember esküdne, hogy 15 fok alatt van, olyan az idő, mintha április vége lenne, de abból is az esős, borongós. Ebből egy dolog jön le, hogy számunkra a klasszikusan értelmezett nyár idén kimarad az életünkből. (Némi hosszabbítás azért kinéz: augusztus végén hazatérünk.)

Addig is: Albion nyara. Bournemouth és úgy általában Brightontól számítva ez a déli tengerpart az angol riviéra. Meleg, verőfényes időben megtelnek a strandok emberekkel, akik aztán este előkapják a grillsütőket és söröket, hogy kiélvezzék a spontán nyaralást. A múlt héten volt ilyen idő, meg májusban pár hetet – ahogy hallottuk. Aztán, hogy a tenger 19 fokos, melegebb, mint a levegő, az néhányakat fürdésre csábít. Kétféle ember van: aki inkább a napon fürdőzés száraz technikájának hódol, míg mások órákat lubickolnak a hullámokban. Tehát, ha a parton sétálsz egy átlagos hétköznap, akkor ugyanúgy látni kabátos, sapkás embereket (októberi divat szerint), mint mondjuk nekihevült strandolókat.

augusztus.jpg

Augusztusi este a parton

Elképesztő, mikor az utcán szembe jön valaki, aki mondjuk sapkában, felhúzott gallérral, kabátban, mezítláb és rövidgatyában egy flipp-floppban csattog el melletted. Olyan, mintha az emberek nem egyforma időjárás-jelentés szerint élnék a napjaikat. Eszerint egy turista, mint mi legjobb, ha visz magával esőkabátot és pulóvert a napszemüveg mellé, mert lehet, hogy óránként többször változik a ruházat.

“Read More”


Aktuális események:

Trydive: Április 1. Vulkán Fürdő
OWD-kezdő búvártanfolyamok
Búvárbörze: Április 7.
Tauchturm: Április 15.
Pünkösdi Adria: május 18-21
Kostrena: Június 8-10
St Johns: Július 1-8
Neufelder See
Feketenyék
Dahab: Szeptember 15-22
Szafari: Október

Barlangi bújócska

Blogtár