Négyet egy csapásra
Category : Uncategorized
Expedíciós erőink robognak Tivat felé. Egy navigátor alias Frki, Dragan i Ja. (azaz én) Rapidban elkövetünk három merülést, ami mindhárom találat. Roncsok a mélyben! Elsőre valami yachtnak a romjait bújjuk, ennek a történetét ismeri az Öregünk. Maga is vezette, mikor Rovinjból Kotorba szelte a habokat egyik útján. Aztán a hajó kiöregedett a forgalomból, és teher lett a tulajdonosnak. Ilyenkor jön a hullámsír mint gyógyászati megoldás a gondoknak. Amúgy szépen, hallal körbevéve elég impozáns, kár, hogy nagyon úgy tűnik, mintha félbe lenne vágva, azaz picurka a lelkem, mint a Dolini roncs.
A yacht után merültünk egy romot. Hasonlít a kumbori tankerhez, vasak, minden féle darabok épp szétszóródva. A rossz látótávolságban úgy kellett kitapogatni a dimenziókat, szóval nem valami átfogó képpel sikerült erről a harmincasról is felbukni. Aztán megnéztünk még egyet, az is rom. Három órás pihenő a kezdeti széria után, mert nitrogénszint a plafonra ragadt. El is döntöttem, hogy kell egy búvárbiztosítás – hisz sosem lehet tudni. Az évek, meg a számos merülések buborékjai mikor dobnak valami meglepetést – ilyen napokon még esély is van rá…
Tehát a három merülés után azért is kibójáztuk a következő célpontot: ez nem más, mint a Cetinje nevű történelmi hajócska. Emez koordinátája nem titok, halászok is járnak ide, meg amúgy sem titok, ha van koordináta, meg sonar. Az pedig világosan mutatja, hogy egy ilyen negyvenes mélyben nem turista zarándokhely. Sőt! Az öböl belső oldala, ezért alkalmadtán látótáv zero. Most nem volt gond, de ha jobbak lettek volna a látási viszonyok, akkor nem az lebegne most a szemem előtt, ahogy különböző, majd felismerhetetlen sziluettek között kőrözünk a mélyben.
Márpedig negyvenen a nitrogén nem serkenti az agyműködést, homályosak az emlékek. Pár fotót sikerült kattintani, Dragan meg persze forgatott vadul. Megmerültük hát, de ide vissza kéne menni!!!
A nap poénja: ötödik merülés, valami parti tízes ladik roncsa. Nem kívánom a vízet és tulajdonképp a pihenésen kívül se semmi mást. Erre becsöppenünk egy családi ünnepre, ahol Frki egy kicsit kikötőhelyet épít át vmi hajónak – megoldja egyedül. Mi addig vendégeskedünk az öreggel, majd pedig robogunk vissza Hercegnovi felé. Nem is mondtam, de újra elbugázták a motorcsónakot, amit még az első nap, Bigovoban használtunk. Így aztán lehet élni a felfedezők életét, na! Négy találat egy nap! Ez meg sikerélmény a javából!
