Pillangóhatás
Category : Blogroll
Csütörtök estére még volt tennivaló, bár a szoba teljes felülete az indulás kellékeivel volt tele. Talán 22 óra magasságában került volna prioritásba, hogy elővegyem az útlevelemet és a beutazáshoz szükséges regisztrációt (imuga) végigvigyem. 22:30 kor idegállapotban forgattam volna fel a lakást. Kb. 23 órára minden lehetséges tárolási helyet atomjaira szedtem volna a kétségbeesés határán. Éjfél körül összepakolva, arccal Pest felé az Okmányiroda irányába elszántan, új útlevél sürgős beszerzésére készen remegtem volna. Hajnali háromra az újboli kereséseket feladva el is indultam volna, kb. 70% esélyt adva, hogy elérem a járatindulást egy új útlevelet lobogtatva.
A legprecízebb szervezésbe is csúszhat hiba az utolsó pillanatban. Szerencse azonban mindenhez kell az életben – mondta Apám. Nem lennék most ott, ahol vagyok és a rég dédelgetett álom, a Maldív búvárszafari úgy ment volna füstbe, mint egy lángra lobbant benzinkút.
Na, ezt hagytam ki, annak a véletlen láncnak az eredményeképpen, hogy életem párját behívta főnöke, elküldte egy továbbképzésre, ezért Nagymama hozzánk utazott gyerekfelügyeletre, míg mindketten távol vagyunk. Mama a két éve szekrény tetején lévő jénais dobozokat lepakolta és így találta meg az útlevelem!!! Totális véletlen!
Meghökkentem magam is, mikor eképpen kézbe kaptam, elkerülve a fentebb írtak szerinti katasztrofális pánikot és az itthon maradást.
Köszönet a véletlennek, a szerencsének és Anyósom rendszeretetének.
