Visszatetszés
Category : Blogroll , Uncategorized
Pazarló nemzet vagyunk-e, avagy tapasztalatok a felsőoktatásból.
Mindig is óvakodtam a bírálatoktól és az ítélkezésről, hiszem, hogy a vélemény formálható és a tapasztalatokon múlik. Persze, a véleményt formálja a média ahogy egyik oldalról hallom a szegény diákok nehéz tanulási körülményeit, a diploma megszerzésének ára top napi téma. Egyet tudok: nekem nincs, mert huszonegynehány évvel ezelőtt sokat kellett érte tanulni. Minden változott: kivéve azt, hogy egy csomó diplomára nincs szükség, nem segít a megélhetésben, a munkához jutásban és erkölcsi elismerést sem ad. Ha pedig kicsit betekintünk egy egyetem falai mögé, akkor nos… látjuk, hogy kicsit megváltoztak a diploma feltételei. Még a kormány gondolatmenetét is értem, hogy a felsőoktatás ne arról szóljon, hogy bárki, bármennyi időt elsétálgathat igazolt alibiként, majd diplomával távozik külföldre. Márpedig ezen a téren egy pazarló nemzet vagyunk. De mennyire, erről győztek meg engem is a napokban, maguk a diákok!
Elcsépelt dolog lenne egy modern egyetemen, hogy a vízi foglalkozásokat letudjuk a kötelező úszás órákkal és egy vízitúrával. Nem első alkalommal kap helyet a tananyagban a búvárkodás, idén kiemelt óraszámmal teljes komolysággal tártuk a hallgatók elé az érdekfeszítő ismereteket. Túl a kötelező olvasmányok listáján, filmeken és valós előadásokon, megismertettük a tanulókat a búvársport alapjaival, módjaival, technikai paramétereivel, élettani és fizikai korlátaival. Ádámtól Éváig, szabad merülés és készülékes, tanfolyami alapfoglalkozásokkal megkoronázva a jövő szakembereinek és vélhetően búvár kollégáinak adtuk kezébe egy sportág vezérfonalát.
Gondoltam én. Azonban a következő eredmények születtek, amelyek mindenképpen kétségeket ébresztenek – egy laikusban is. A visszakérdezés alapján az alábbi evidens gondolatok teremtek a jövő sportoktatóinak egyetemet végzett, művelt értelmében:
– Yorgos Haggi egy görög férfibúvár. A leírhatatlan nevű francia férfi (Jacques Yves Cousteau) csupán francia kém, egy természetbúvár. Rekreációs búvársport szervezet a NASA. a Freedive versenyszámok angol elnevezéseit mint pl. non limit, constant weight, static apnea lefordítani sem sikerül, neveket és teljesítményeket megnevezni nem is próbáltak a hallgatók. A SCUBA szó ismeretlen, majd többen a légzőkészülékes, sűrített levegős merülés mélységi határainak 160-220 méteres mélységeket tippelnek. A rekreációs merülések idejét 30 percre becsülik, amit követően a NODECO fogalmát dekompressziós betegségként értelmeznek. A Boyle Mariott búvártörvénye teljesen ismeretlen. Hogy a nyomás élettani hatásai – amiket több előadás is kivesézett – mik lehetnek, az kimerül a tüdő összepréselődik vagy kidurran magyarázatban. Néhányan megemlítik a fület is. A búvársport alapfeltételeként tehetséges diák a “legyen pénze” paramétert említi. A lebegőképesség értelmezése szintén több nehézségbe ütközött, ami több alkalom gyakorlás után különösen kiábrándító.
Végezve a felsőoktatásban zajló projekttel, be kell valljam: tévedtem. Én nem tudom mi van egy mai huszonéves fejében, de hogy túl sok az elvárás, az önzés és téves értékítélet, az biztos. Ha még egyszer az életben újra tudásomat, felszereléseimet és munkámat biztosítom, akkor igenis szeretném látni az értelmét. Különös képpen, mert az alig értékelhető teljesítményt részben saját magam finanszíroztam. Amit nem kaptam: egyéni kutató munka, érdeklődés és befogadás.
Ezek a hallgatók ingyenes lehetőségként búvárkodással foglalkozhattak! A hatásfok elkeserítő – de megtudtam, semmi gond, más tárgyakkal is így van ez.
Tévedtem, amikor azt hittem, hogy én magam nem vagyok érdemes a továbbtanulásra. Súlyosan tévedtem, amikor azt hittem, hogy ma egy egyetemen teljesíteni kell a diplomáért.
Tévedtem abban, amikor azt hittem, hogy egy ilyen képzési programban plusszokat, értékeket tudok adni, arra érdemes embereknek. Tisztelettel említve a kivételeket, igenis ki kell jelenteni, hogy a felsőoktatást át kell szervezni – mert sokan, érdemtelenül csak kihasználják a lehetőséget. Átszervezni! – a mód és a hozzáértés, a képviselt érték a kulcskérdés. Az bizony ma az élet minden területéről hiányzik.
Készen állok újra kiállni a búvárkodással bármi fórumon, de szeretném látni azt, hogy igenis a tanuló közönség befogadja annak értékeit. Nem szeretem a lusta, érdektelen hozzáállást, a tudás megszerezhető, nem megajánlható!
……
Zárógondolat: megértem a diákokat. Ha nekem lenne most szerzett diplomám, tudásom és önbizalmam: itthon pedig nem lenne munkám és megbecsülésem, húznék külföldre. Egyet azonban ne felejtsünk el: sok idősebb embernek itthon, jóval kevesebb lehetősége van és több kötöttsége ami a megélhetést illeti. Ez a cikk azonban kiemelten arról szólt, hogy akadnak diákok, akik méltatlanok bizonyos juttatáskora, amiket például képzésként igénybe vesznek.
