December 31 – brrr!

December 31 – brrr!

Év végi zárás – azaz utolsó merülés. Nem lehetett tovább húzni, a Karácsony elmúlt – Rota vírusnak hála át lett programozva vagy háromszor a családi időbeosztás. Szilveszter volt a legstabilabb, mindenkinek szóba jöhető lehetőség. Már akinek a száraz ruha ezt szóba hozza…

Nem voltunk egyedül. Osztrákok szokás szerint megtalálhatóak minden alkalom kapcsán, ha merülni kell. Ezért úgy igazítottuk a tervet, hogy a tó közepén, a bázisnál menjünk a vízbe. Előre felvettük a szkafandereket, molnárkocsira raktuk a palackokat és felidéztük a hideg vízes merülésről ildomos ismereteket, amik komplikálhatják a merülést. Főleg, hogy fagypont alatt voltunk, már a parkolóban beragadt egy oktopus. Tartalék reduktorból szervízelve – pipa, gyerünk be!

Napsütés, mínuszos levegő, 5 fokos vízhőfok. Grüner See kompatibilis állapot, elő a száraz kesztyűket! Lemerüléskor a csuklya alá szivárgó víz mint jeges satu, markolja a koponyát, vagy csak az összehúzódó erektől zsugorodó fejbőrünk szorítása okoz fájdalmat? Percek múltán helyreáll a komfort. A tó közepére úszunk. Tiszta a víz, 15-19 méteren bolyongunk. Fura hangulat, derengő félhomály, mintha egy mélytengeri búvárfilmbe teleportáltunk volna. Mintha… 150 méteres a mélység! Nyomasztó eufória!  …nem tudni miért, de mégis jó. Nem jönnek a szavak, csak az, hogy jó.

45 perc. Pont elég ahhoz, hogy a kezeink ledermedjenek. Ez éppen kezd problémás lenni, annak is, aki szárazban van, de aki neoprénben, annak kifejezetten élettelenek, erőtlenes és fájdalmasak az  újjai. Pont annyira, hogy a rádermedt ujjakról ne tudja a kesztyűt lefejteni saját dermedt ujjaival – ez a huszonkettes csapdája.

Amilyen jó a merülés, olyan jó a visszatérés. Gyűszűnyi pezsgővel koccintunk az osztrák csapattal, az alkohol káforként tűnik el bennünk, azonnal a fejbe ér, majd olyan gyorsan, ahogy érkezett, el is száll a mámor. Összepakolunk, duruzsol a fűtés. Ilyenkor kezd visszatérni az élet az átfagyott végtagok elgémberedett ujjaiba. De azt is mondhatja a mezei búvár, hogy szokatlan hidegben , szokatlanul lehet fázni. Hogy ezt meg lehet szeretni, vagy csak meg kell tanulni elviselni? – valószínű ezen gondolkodott mindenki, ahogy a meleg autóban zötykölődtünk hazafelé, a szilveszter éjjel felé, a jövő évi merülések (meleg) vizeiről álmodozva.