Brothers safari 5.- Salem Expres
Category : Egyiptom , Karas diving blog , Uncategorized
Az egyiptomi fiúk egy konzervdobozra sem hasonlító vázlattal birkóztak gyöngyöző homlokkal, mikor szerényen kivettem kezükből a táblát és felrajzoltam egy erősen hasonlító roncs képét: a tragikus sorsú Salem Exprest. Hany egy olyan plasztikus elbeszélést tartott a tragédiáról, hogy egy gyengébb motívációjú búvár merülés helyett virágkoszorút helyez a vízre. Azért maradtunk páran, hogy leereszkedjünk, sőt, kacérkodtunk a behatolásos tervvel. Mivel csapatom vegyes volt, és Hany a rangidős nemlegesen bólintott, (2:1), tehát a logikus, ismerkedős terv merülését szorgalmaztam. Körbeúsztuk a roncsot, nem hagyva ki semmit, mutatva amit kell: a szétszóródott sok személyes tárgyat, mentőcsónakokat és poggyászokat. Mint egy vízió bukkantak elő elmémből a felpuffadt, hullafoltos torz áldozatok képei: a vizihullánál halottabb és zombibb rémséget kitalálni nem lehet. Ha nem lett volna áramlás, meg felejó látótáv, akkor lett volna jobb csak a merülés.
Tömeges roncsmerülők számára sem lehetett panasz, épp csak észleltük jelenlétük, kivétel egy duplatankú sötét alakot. Azt hittem technikai búvár, de mikor úgy tűnt, hogy összeveszett az árbóccal, és egyéb helyeken is belekötött a hajóba, akkor más szemmel néztem rá: készen állva a technikai mentésre: Ez abból áll, hogy az életét vesztett búvár felszerelési tárgyait még a víz alatt magunkhoz vesszük. Te Úristen! Az ilyen amatőrök miatt lesz a technikai búvár fogalom pejorativ értelmű, hiszen a felszerelés nem a biztonságot, meg levegőmennyiséget növeli csak, hanem a merülés terheit, meg a szükséges gyakorlatot is. Ezt vele valószínű nem közölték, ahogy azt sem, hogy úszni tudni kell, erővel, szuflával bírni, IQ sem árt ha van. Nos, a pali mint később kiderült csoportjahagyott orosz éppenwoter volt, akinek szimpatikus volt a mi csoportunk, bár én nem hagytam volna szólózni a vezére helyében, ha látható problémái vannak a vízzel.
Kiérve mondják a fiúk, csikóhal a horgonyon! Láttam? – Hát vazze, életem kevéske csikóhalrandija nem az Expresen tötént eddig. Kihagytam volna? Nem tudnék róla? Scrolloznak a kizáró okok, hiszen amit tudok ezekről a pici kis finom élőlényekről nem vág egybe a roncs fizikailag biztosított körülményeivel. Mikor előkerülnek a fényképezők már remegek: nem lehet, hogy nem láttam mit mutogatnak!? Nos, a képen ott virít egy kis fitos, Pipefish! Hát nem hiszem el, hogy tanult DM, meg Vörös tengerjárta öreg veteránjaim így szemüveg nélkül egy közönséges kis csőhalat csikóhallá léptetnek elő! Abszurdum, mint oktatójuk morgok rájuk egy pitbull elborult tekintetével.
Tobia Arba következik, ami laza kis gyakorlómerülés. Úgy hozzászoktam a nagy méretekhez, hogy a sekély kis tornyok közötti slalomozás mérsékelten lelkesített, a sok búvártól pezsgőfürdővé varázsolt víz sejtette, hogy a búvárkodás tömegsporttá vált. Azért a végére tök cool merülés lett, pár érdekes geg színesítette a fakó látótáv homályát. De hát én annyi mindenen mosolygom egyébként is, Iflap kontra Crash palackelzárása csak egyike volt a dolgoknak.
