Turnusváltás

Turnusváltás

Egy a hathoz arányban, a mai nap folyamán esedékes manőver. Semmi merülés, viszont egy teljes nap, egy olyan hétfő, ami semmiben nem különbözik a többi naptól, ahogy a szombat sem. Na jó, a vasárnap az itt is fél árbocos hivatalos munkaszünet, kiváltképp, ha a vendégek épp hétfői haza utazásra pihennek rá és önállóan pakolgatva jól meg vannak nélkülünk.  Szóval csak azt próbálom megfogalmazni: nem olyan, mint otthon a hétvége utáni gonosz, büntetős hétfő. Olyan, mint másik nap, azaz  így üres házzal sem éppen holiday – nekem.

Nem akarom fényezni magam, de egy lakatlan üdülő (vagy börtön?) szigeten is képes vagyok lekötni magam, a bármitől a semmiig kaliberű dolgokkal, amiket csak én vagyok képes elintézni, mert Chuck Norris nem ér rá. Az idő úgy robog át itt a hétfőre készülő emberen, hogy mire kicsit is körülnéz, már a keddre készül. Vagy épp egy másik hét másik napjára. Az idő néha lóugrásban halad. Ehhez nem kell semmi más, csak egy tetemes távolság a normális időléptékű születési galaxisodtól és meglátod, hogy a tér és idő hogyan torzul. A tér ezen torzulásával egyet értek: langyos tenger, meleg éghajlat, pálmafák. Csak barátságos és dekoratív szüzekből van roppant hiány.