Éjszakai merülés: pánik és félelem

  • 0

Éjszakai merülés: pánik és félelem

Category : News , Uncategorized

“Igaz történet….. egy majdnem tragédiába fordult éjszakai merülésről………

                                     Elmerülni,majdnem örökre éjszaka a Tengerben 2013.06.15. Találkozásom a halállal a tenger a szerelmem majdnem el nyelt örökre!!Már a délutáni merülés után is lázban égtem,vajon milyen lesz este kihajózni a sötétben a végtelen tengerre, és végre velem is megtörténhet amit eddig csak a tévében láttam!Készülődtem már indulás előtt 2 órával összeszereltem,palack wing minden össze rakva minden működik,elzártam a csapot ahogy kell és levittem és lefektettem a mólóra oda ahonnan betudják tenni a csónakba cuccaimat.Egyre jobban izgalomba voltam a ruhám egy részét is levittem kesztyű ,csuklya,maszk,a lámpát oda karabinereztem a wing d-gyűrűjéhez.. alig akart telni az idő,megírogattam a merülési naplóm előre tervezett mélység tervezett fenék idő kezdő bar stb.,hajóról,éjszaka,nyugodt felszín,hőmérséklet minden formaság ami kell.

Ittam sok vizet nehogy dehidratált legyek…vártam közbe eszembe jutott,hogy direkt hoztam világító karikát az éjszakai merüléshez mert majd jót játszunk vele a víz alatt…meg látjuk ki ki csoda!!Még a merülő társam meg is jegyezte “Angyalka minek ez a „hülye zöld karika”?,kíváncsi vagyok mikor fogom leverni magamról és elhagyni!”Lacié  zöld karika volt enyém természetesen rózsaszínű!!!Na eljött az idő elkezdtünk beöltözni overál bakancs rá még a shorty csukja kesztyű komputer,uszony maszk és a wingek a csónakban!Hihetetlen gyönyörű éjszaka volt a tenger tükör sima volt érdekes jódos sós illattal a hold beragyogott mindent..megindultunk egyre jobban halványodott a bázis fénye és elhagytuk az étterem fényeit is,tényleg csak a nagy sötétség a hold és mi voltunk a csónakban….erős lámpával világítottuk melyik is az a kis zátony ami kilátszik a vízből kis sziget ami mellett szeretnénk menni..a megbeszéltek szerint párban maximum 15 méterig, a jelzésekre figyelni, a bart mutatni, egymást nem elhagyni…na Lacival segítettük egymást és sorba bukfenceztünk hanyatt a nagy sötétségbe…..

nightdiving_out.jpg

Lacival követtük a merülés vezetőnek nevezett lényt…láttam medve rákot,nagy szikla halat jeleztem a lámpával hogy figyeljetek ott van valami!!Semmire nem reagált a csapat a Lacin kívül az oktató aki vitt minket folyton a szemembe vakított már ez idegesített kicsit…erre elkezdtem valami furcsát érezni a reduktoromnál,nehezen bírtam venni belőle a  levegőt..és mintha mellbe vágtak volna megcsapott a hideg is…érezhetően erős hideg…ránéztem a komputeremre 9. perc 36,4 m…..Micsoda???Magamba ordítottam fel?

Laci mellettem volt úsztunk tovább aztán hirtelen hátulról erős fények jöttek az arcomba..láttam hatalmas a pánik nem értették a lámpa jeleket, sem semmit valaki ki akarta tépni a reduktort a számból de mire vissza jeleztem volna mit akar elfordult, és a maszkom  meg közben lerúgta valaki….arrébb mentem félszemmel Lacit nézve hogy amíg ezek pánikolnak megnyugtatom magam felvettem a vízszintes test tartás és meg néztem a komputert már 18 m úristen ez így nem jó elszálltam….itt halok meg ez most már tuti… megpróbáltam nyugtatni magam rémálom Niki kelj fel…rájöttem,hogy nem rém álom elfogok pusztulni a tengerbe lesz a halálom de lenyugtattam megint magam amennyire tudtam és vártam..oké…

oldalra néztem meg fel meg le meg körbe Laci sehol sem volt…

mire vissza néztem már a csoport sem….

kész.. a komputerre néztem kiakadt a számok pörögtek 199,259,11,5,98,267,134.. össze vissza írt mindent..

mélységet már nem mutatott….

kiakadt és ekkor én is…

tudtam most meghalok bele is törődtem….

csak anyura gondoltam: megbeszéltük amíg nem látjuk együtt a tengert addig Ő nem halhat meg..

erre meghalok én és még csak elsem búcsúztam sem tőle sem senkitől még annyi mindent akartam csinálni mi-lesz most …

pedig meghalok eljutott a tudatomig vagy lesüllyedek és oxigén mérgezés vagy elfogy a levegőm  vagy megindulok felfelé ha tudnám merre van le vagy fel tüdő tágulatom lesz,de-kompressziós betegségeim,be dekózok elveszítem a tudatom,mit csináljak nem tudom merre van a fel merre van a le merre volt a zátony a levegő fogyóba..

egyedül vagyok meghalok majd megtalálnak világít a karika a a palack csapomon de itt most a vég..tényleg ennyi volt?

Angyalkáim segítsetek!Még rengeteg a dolgom..de Laci vajon él?Elment a többiekkel vagy elsüllyedt a mélybe és azért nem találom vagy baja esett …. mit csináljak… Mivel nem-tudtam tájékozódni ezért megálltam beletörődtem abba hogy ennyi volt lélekbe anyura és az állatkáimra gondoltam..talán már kicsit meg is haltam mivel feladtam és ekkor történt valami: a mélyből egy kéz megragadta a bokám és elkezdett húzni lefele!Laci volt az!

Szembe álltunk egymással a testem minden erejével szorítottam őt közben engedte ki a levegőt hogy süllyedjünk le és tartsunk biztonsági megállót!!!!próbáltam világítani a komputerét (mert egész testében remegett szegény) azt néztük kéz jelekkel beszélgettünk …gondoltam most-már mi megcsináljuk,túléljük!!!A megálló után elkezdtünk fel emelkedni még mindig teljes erőmből szorítottam!!Felértünk  belőlem a sírás tört ki meg a köszönet,hogy megmentette az életem,azzal,hogy nem hagyott ott….

nyugtatgatott egy másik sziget mellett bukkantunk fel és jeleztünk a hajónak mikor hanyatt feküdve úsztunk még akkor sem engedtem el a kezét….én sírtam …

megérkeztünk a bázisra felszerelést mindent hagyva sírva  szaladtam a Pifuhoz,hogy majdnem meghaltam itattak vízzel még Pifu mondta igen a komputered alapján tényleg meghaltál Niki…

még utána nagy veszekedések voltak…Lacival nem-tudtunk aludni én hánytam és ideges is voltam ő bepánikolt! Csináltunk egy közös képet a „hülye“ karikákról és megbeszéltük  egymást mentettük nélkülem ő is meghalt volna egymást mentettük!!!

Másnap reggel merültem egyet csak azért is,hogy ne rossz emlékkel jöjjek el..utána 2 hétig rémálmok gyötörtek és nagyon lassan fogtam fel mi-történt ha rágondolod belekönnyezik a szemem elérzékenyülök , mert ITT VAGYOK és ÉLEK!!!!!!!!!! Pedig már megcsapott a halál szele és talán pár pillanaton múlott,hogy most 1 hónap után itt ülök és írom a sorokat ,lehet hogy feladtam és nem csináltam semmit az mentett meg, de én hiszem,hogy az angyalkáim voltak!Bármi is volt KÖSZÖNÖM AZ ÉLETEM!!!!Élek és még szeretnék sokáig, ezen a Földön.Nagy pofon volt lelkileg..de megtanított arra értékeld akid és amid van mert sosem tudhatod mikor jön 1 pillanat ami elvesz mindent mindenkit akiket SZERETSZ akikért ÉLSZ!!!

                  2013.07.10.Szerda       03:01  Rózsaszín Búvár Angyalka!!!!!”

Úgy gondolom, hogy ha ez a cikk megszületett, elérhető kell, hogy legyen. A vélemény: nem publikus, nem szeretnék vitát indítani semmilyen publikus formában. Köszönöm, hogy Te sem teszed. : Karas

Eredeti forrás, viták és kommentek itt


About Author

Karas

Alapító tag és búvároktató, számos tengeren és merülésen túl, a Kerasub frontján.

Leave a Reply

Aktuális események:

OWD-kezdő búvártanfolyamok
Tréning: november 25.
Tauchturm: december 9.
Akció, december 15-ig: Északi Szafari: 2019. április 14-21

Barlangi bújócska

Blogtár