Akvárium trip
Category : Papua Paradise , Uncategorized , Úton
Kalle: 21 éves, finn ifjú titán, éppen leszerelt sorköteles katona (finnlandon ez 9 hónap), fanatikus búvár jelenleg advanced szinten. Éppen Thai felől érkezik, merült az Andamanon, és Brunei felé igyekszik, onnan Balira. Nem túl bőbeszédű a srác, csodálkozva néz körül, meg-megtorpan minduntalan, úgyhogy jobb, ha előre megyek a forgatagban. Irány a Petronas Ikertorony! Itt van az Akvárium is, amit én igen csak meg akarok nézni. A tornyoknál megállva felnéz az ember és elkezd szédülni: 452 méter! Hatalmas és gyönyörű torony, de hát két billió dollárért már csilloghat is akár. Mivel csak az összekötő hídig lehet felmenni turistaként, ami szerintem nem magas, meg sem fordul a fejemben, hogy áldozzak rá. Időt főleg, mert előre meg kell venni a jegyet. ( utólag megtudtam: ingyenes, jegyeket reggel osszák) Így aztán irány az Akvárium, aminek az óriás medencéjét okvetlen látni kell!Harminc perce követjük a táblákat, földalatti bevásárló centrumon, végtelen alagúton és parkoló garázson átvágva a hömpölygő tömegben. Végül ott állunk egy terminálnál, ahol befizetünk a száraz merülésre.
Mozijegy ár, nem veszélyes. Igényes, szép tárlatokon vágunk át, ahol a távoli tájak élővilágával is találkozhatunk. Tarantullák, kígyók, békák, aligátor és aligátorteknős, elektromos angolna. No meg sok kis tengeri akvárium. Legvégül érkezünk a fő attrakcióhoz: monumentális tengeri akvárium, amin üvegfolyosó vezet keresztül, mozgójárdával.
Na, itt leakadok szépen. Szemtől szembe úsznak a cápák, némelyik majdnem három méteres. Rája, muréna, teknős, mind itt van egy helyen, az ember csak kapkodja a fejét, mikor melyik úszik el érintésnyire tőle. Két repeta körrel díjazom a mutatványt, ideköltöznék. Finn barátom is szó nélkül figyel, ugyanúgy ámul. Aztán bolyongásunk folytatódik az itt egymásba érő áruházakban, bekeveredünk egy kiállításra ahol olcsón borítják az emberekre a szórakoztató elektronikát. Ki a szabadba, nem bírom én a csordában bámulást, így aztán megint nyakunkat nyújtogatva kattogtatunk az immár fényárban pompázó Petronas tornyok tövében. Szédítő.
Irány Bunkit, kaja, szállás, relax: első a vízum intézés holnap. A szükséges infókat kinyerem a hozzáférhető irodalmakból, aztán nyugovóra térek. Kafa a szállás, jó kollégiumi szoba, KL barátságos kis helynek tűnik.
Azaz Kuala Lumpur rövidítve. Harminc perc gyalogséta a reptéren, míg elérem a kijáratot, pedig nincs csomagom. Istenkém, erről álmodtam mindig, pakk nélkül utazni, ami egy régi vágású búvárnál lehetetlen: saját cuccal merülünk. Maga az Airasia LCC (Low Coast Class) reptér átlátható, jól szervezett és olcsó. Az eddigi repterekkel ellentétben itt nyugodtan le lehet ülni enni, inni, nem kerül süti kávé program egy amúgy normál főétkezés árába. Két busz közül választva, meglepő olcsón (1,4 EUR) úton is vagyok a központ felé, ami több mint egy órás busz út!