Munka-sokk :) (?)

  • 0

Munka-sokk :) (?)

Kiszáradt a búvárruhám, vizet nem ért pár napja. A kezemen pár karcolás tanúsítja, hogy nem nyaralással megy az idő. Reggelente a bázison kezdünk Tomyval, felrázzuk a helyi munkaerőt. Még sosem sikerült őket munka közben érni, nagyon óvatos gyerekek, kerülik a munkabaleseteket. Azért megterveztük nekik a programot, mert ha önállóan nem is hajlandóak a palacktisztításra, azért jobban telik a munkaidő, ha kihasználják. Érdekes módon még sem tarthatnak ezért minket rendes csávóknak, pedig valljuk be, nem dolgoztunk kevesebbet, mint ők. Palackcsap leteker, palack kimos, öblít, szárít, szelep tisztít, beszerel, meghúz, töltés! Na, ma sikeresen eljutottunk a munka háromnegyedéig.

Meló után illik jól kajálni, na, azt lehet azért itt. Az utcai talponállók rengetegében még nem igen igazodom el, de azért van pár favorit. Tomyra bíztam a helyválasztást, majd három főre bővülve őrületes ebédkezésbe fogtunk. A levesek jók, nincs sokféle, de kellemes, én nagyon kedvelem. Itt divat helyi citromot nyomni  bele, az amúgy finom forró levesbe. Esznek marhahúst, csirkét, ritkán kecskét is terítéken látni. A helyi konyha jó, fűszeres, tápanyagban gazdag, lehet bírni. Nekem most írás közben csorog a nyálam – igaz, kajás is vagyok. Rövid tanács: ha valaki biztos benne, hogy jó a gyomra, (nem inkubátor kajákon élő mindenevő) bátor betérni helyi étterembe, akkor egy helyi ismerőssel nyugodtan kajálhat. Nem fogja megbánni, még ezen az éghajlaton sem. Nos vannak hírek, utasokról, akik a szállodai kajáktól pár nap alatt elérik a rendszeres, rohamszerű toalett használói minősítést. Persze, van akinek az is elég ehhez, ha vesz egy mély lélegzetet. Mondjuk, az egész előre eldöntetett, érdemes belenézni a horoszkópba, aztán meg nyugodtan flamózni.

Aludni nehéz nyugodtan, mert téli szúnyoginvázió van. Ez különösen komoly hadviselés a helyi kommandós törzzsel szemben. Ezek nem szúnyogok, hanem harci robotok. Nagyon kicsik, vékonyak, alig láthatóak, könnyűek, nem érzed, ha rád száll. Fürgék, mint a legyek, óvatosak, nyugtalanok, nem igen lehet őket agyoncsapni a megszokott technikával. Volt olyan, hogy agyoncsapás után megrázta magát, aztán elszállt. De ha csípni kell, akkor mint a varrógép, többször is nekifut, fél tucat komolyan viszkető marást ejt, hogy leszívja a véred. Ha megtette, akkor meg teli hassal is visszatér. Nem ismer kegyelmet, kegyetlen parazita mindegyik!

A hadviselés lényege: alvás előtt kiirtani mindet, bezárni minden rést. Aztán meg alvás a szúnyogháló alatt. Ma szereltem fel az ágyam fölé, és működik. Mert mindig van hajnali támadás, jönnek csak a semmiből, támadnak keményen. Na, most zümmöghet majd odakinn, és bámulhat be a hálón.
.


About Author

Karas

Alapító tag és búvároktató, számos tengeren és merülésen túl, a Kerasub frontján.

Leave a Reply

Barlangi bújócska

Blogtár