Lost in the sea – elvesztve

Lost in the sea – elvesztve

Van, hogy az ember apró dolgokra nem figyel, miközben a nagyobb dolgok átsiklanak észrevétlenül. Pár napja történt, hogy kihajóztunk, jóllehet gyanúsan erős szél fújt. Hullámok nyugatról, az öböl szájánál kinn pedig már erőteljes tajtékot toló óriások, néha hatalmas szélpöffenettel kísérve. Van úgy, hogy az ember azt mondja: na jó, ez így nem finom. Nos, mi is összebólintottunk Dragannal, kanyarítottunk egy hátraarcot, behimbálta a hajót a manőver, de stabil visszatérés volt.

Aztán napok teltek el, volt cuccmosás is, meg merültem is: gyanúsan hiányzott valami. Biztosan a másik sarokban van -gondoltam. Gyanútlanul naivan lusta voltam – bár a tények már csak elismerésre vártak. A tény, hogy hiába keresem a Cressi maszkomat, a snorkelem, no meg újabban hiányzó öreg sepa felsőmet. Ma összeállt a kép: egy fogason lógtak!
… az ominózus himbi-limbi, viharos napján láttam utoljára! Tehát a megfejtés egyszerű: a tenger elvette. Ahogy egy hete egy palack gurult be a vízbe a hajóról. Dragan ma csinálta az első kereső merülést, sikertelenül babrált 32 méteren. Hát, neki legalább van esélye… (a képen Dragan, miután felvette a felszerelését – közben orrbavágta magát – ez is egy áldozati forma.) Én pedig sirathatom elveszett tárgyaim. Státuszuk: Lost int the sea. Remélem az éhes tenger beéri ezzel az áldozattal. Minél tovább.