Pucolás napja

Pucolás napja

Délig takarítok. A tűzhely, a hűtő, a konyha, a járólapok, a mosás ügye mind sorra kerül. Izzadok a mosógéppel, nem ereszti a ruhát, zárt ajtaját rángatom. Este lesz, mire megfejteni vélem a rejtvényt, hogy lehet kiszabadítani a ruhákat: kétszer is ki lettek mosva közben.

Voltam a Yoga suli tetthelyén. Két szintes villa, tengerre néző panorámával. Az alagsor egy nagy terem tükrökkel és a vezető néni táncos fényképeivel körbetapétázva. Tánciskola. Láthatóan nagyon jó bőr volt a negyvenest formázó szambaistennő. MILF! – sóhajtana Balage. Csabez aktuális testőröm is sóhajtozik. Hurghadából az ismerettség, most pedig Maria az összekötő kapocs – igaz én a Yoga után érdeklődöm. Kever egy vodkás jeges, citromos frissítőt nekünk a háziasszony, olyan fejbevágásmenteset.

–          Utána játszunk! – ígéri csalafintán Maria. Csabez cukkolja, de csak mert zavartnak tűnik.

–          Nézzétek meg a képeket! – hozza fel Maria. A Camelben volt táncos tropical est, míg én Eilatban horkolást hallgattam. Ott készült pár kép a tánccsapatról. Egy kapuerás srác a főszereplő, de akad pár lenge, sőt, utcalányt alakító jelmez is. Maria Rioi karnevál szerkóban homorít talajig egy tangó figurába kitartva mackós partnerén lógva. Hát, nagyizé, van egy teste, amivel nem kell bújkálnia az fix! Csabez nem sóhajt, egyértelműen nyáladzik.

–          Jön a játék! – vezényel Maria. Hármasban nekiülünk az asztalnak. Blöffölős, fogpiszkálós póker. Vidám, de nem derül ki mi a vége, mert csalással lebukunk. A ház úrnője ennyi emberi aljasságtól vérig sértődik – pedig amúgy vesztésre állt. Komolyan kiakad, olyan, mint egy gyerek.

–          Milyen Yoga zajlik itt? – firtatom, hogy a tárgyra térjek. Zavar, hogy semmi nem utal a mentális egyensúly keresésére. Se szinbólum, se mantra, se bölcselet. A szentély csak a táncról szól. Mindegy, majd megtudom. Ez illene legjobban a búvár melóhoz, ha este hét körül még élek, akkor le tudnék lazulni vele. Reggel meg erősítő tréning esetleg.

Tervezem az életformám: 300? – Crossfit? Kéne hozzá súlyzó. Beton, vagy vas? Így jutok el a legközelebbi fapados konditerembe. Kb olyan vas és verejtékszagú, mint anno a pinceklubunk, ahol kamaszként harcoltunk a nehezékekkel. Ha elszakad a cérna, akkor lehet, hogy itt is meg fogok fordulni. A gyúrós srácok fejében lassan mozdulnak a kerekek, de szót értünk. Izomagyuk van, de kedves krapekok.

Mit hoz az este? Magyar est: megtudom, hogy van 50 LE árfolyamon fogyasztható helyi tequilia gold. Még van időm netezni is, és van erőm olvasni lefekvés előtt. Kipehentem magam? Édes a munkakerülés? – kezd hiányozni a merülés. Holnap okvetlen strandprogram!