Category Archives: Bali

  • 0

13:12

bali1.JPGOtthon. Helyi idő hét után, ki nézi mennyivel. De már tudjuk, hogy nekünk jó napunk volt.

Senki nem kíváncsi az előzményekre, és bevallom, nem is fontos. A lényeg, itt vagyunk Balin, Tulambenben, ami egyben első indonéz, vagy ázsiai kalandunk is egyben.

Eddig Egyiptomhoz szoktam, (idézőjelben persze) és az ottani viszonyokhoz hasonlítok ösztönösen, nem direkt. Nem is a levegő ízében van a másság, nem is a hullámok zúgása, vagy a lengedező pálmafák, amik fura érzést keltenek. Ez más miliő, más emberek, más természetű életszemlélet. Ezt a másságot csak pozitívan tudom értékelni, de az első pillanattól kezdve, ami mondjuk a taxisokkal kezdődött a reptéren.

Szállásunk rendben, Hotel Mata Hari Tulamben, az öböl közepén terül el, szemben a Korall Garden, balra a Liberty, jobbra a Drop Off. Háznál minden, bázis, no meg a helyhez tartozó vezető, Putuh, aki egyben értünk jött a reptérre, búvárvezető, no meg személyes menedzserünk, aki a pénzváltást is elintézte. Rugalmasan a helyi viszonyokhoz, lassan duráltuk neki magunk a reggeli menetnek. Gumiidő – így mondják. Mentünk merülni, persze tiszteletteli mosollyal kísértek, mi meg a sherpákat, akik között volt negyven kilós öregasszony, ki néha két palackot is egyensúlyozott a fején. Putuh ezerévnyi derűvel, udvariasan vigyorogva, mint egy aprócska helyi dzsinn, a merülőhelyre mutat. Ebben a gesztusban benne volt a tisztelet, meg a „nyugodtan mehetünk fiúk!” biztos érzése. Tutti, hogy tegnap is a tenger, meg a roncs szellemeivel való jó viszony végett fűszeres füstölőket gyújtott, kérve a frissen érkező idegenek védelmét.

Ennek tudatában, no meg „20 méter max, lehet 1 óra lenn, balra úszunk” információhalmaz birtokában bemerültünk. A zaccos, sűrű lébe, aminek a fenekét két méteren átszakítva kékbe ereszkedtünk. Örültünk a tízméter látótávnak, közben meg majdnem belevertük a fejünk a roncsba. Mintha száz éve itt lenne, olyan viharvert, időmarta szétesett patináns darab a Liberty, oldalra dőlve, a viharoktól félig a homokba temetve. Egyszerűen annyira be van nőve élettel, hogy csak gúvasztottam a szemeimet: lágykorallok, fürtökben termő tengeri liliomok mindenfele, no meg új halacskák garmada. Hmm, ez tényleg gazdag vidék, nem szoktam ilyenhez. Ámulva úszunk be a roncsba, ahol egy másfeles Barakkuda őspéldányának agyarai ijesztenek.

“Read More”


  • 0

Balkán túra, kontra 7 óra előny

Külföldön jártam, Görögországban ami valljuk be tetszett nagyon. Felmerült egy későbbi akcióterv szükségessége, amiről szeptemberben tudok többet felvázolni. Aztán más ügyekből kifolyólag kényszerutazésképp metszettük Bulgáriát, átszeltük Romániát. Emiatt éppen négyezer kilométeren vagyok túl Gróf Úrral, négy nap alatt, gyenge 15 óra alvással.
Mára sikerült összesűríteni az éjszakába sok alvást, ami inkább magas frekvenciás agycinematrixnak illett be, de hatásos volt. Meggyőztem a mai napot, csomagok készen egy nagyobb útra, rekord pakolás: minden benne a 20 kilóban, a kéziszatyor is csak 14 kg 🙂 Az út nagyobb lesz, baliig gorjuk a zónákat, így szedünk össze 7 óra előnyt. Ennyivel is kevesebbet kell aludni a gépen.

Búcsúzóul mik az utolsó gondolataim? Hát, hogy ha hazajövök, indulnak a nyíltvizi merülések, sűrű lesz a suli programja, beköszönt a nyár. Addig pedig készüljetek a tréning alkalmakra, mert lesz, ha jelentkeztek főleg!

Édesapámnál lehet bejelentkezni a május 10-i uszodai tréningre, ami szombat, 9:00-kor kezdődő felszerelésfelvétellel indul a Búvárbarlangban. 10:00 uszodai gyülekező és találkozó, 10:30-tól uszonyos tréning, majd 11:00-tól mienk a szélső bérelt sáv. Atyám telefonja: 30 3261693, őt keressétek!
Követekező tréninglehetőség a május 24-es tanfolymnál: szombat a főiskolai csapaté, vasárnap klubnap és tanfolyamozók tréningje.

Most pedig: astala vista! Hamarosan útrakelés…


Barlangi bújócska

Blogtár