Kincskeresés
Category : Ausztria , Blogroll , Karas diving blog , Uncategorized
Véletlenül cseppentünk bele, ebbe a tradícionális versenybe, amit a Neufelder See búvárbázisa rendez. Éppen fotóra kaptuk a startot két merülés között, majd megkérdeztük, hogy mi a buzgalom mottója.
Kincskeresés, azaz egy adott területen kell összegyűjteni számozott tojásokat. A számok alapján kulcsot kap a gyors és szerencsés búvár, amely egy ládát, vagy szekrényt nyit. Ezek rejtik az értékes nyereményeket. Akinek sikerült tojást kaparintania, annak még a zsákbamcska révén sikerül valamit vinnie – ha elég gyors volt.
A rendezvény mögött nem csak a bázis, hanem szponzor is áll, ami magyáraz lehet a fődíjak értékére: 1 db vörös tengeri hajószafari részvétel, búvárkompjuterek és egy Scubapro légzőautomata a sok más ajándéktárgy mellett. Ugyan többnyire ez egy háziverseny főleg a bázis és búváriskola vendégkörének, de a képek és leírtak alapján, ez hazai merültetőknek és forgalmazóknak is célja lehetne. Képek – Lorenz
Érdekesség, hogy volt egy freediver fickó is, aki a mezőnyt megelőzve, natúrban küldte a keresést. Még izgibb versenyszám lenne, elrejtett objektumok keresése, szabad tüdővel!
Félig bánva, félig sportszerűségből, félig bárgyúságból kihagytuk a versenyt, amibe majdnem belesodort a nyári meleg.
Így a három stéges zónát merülve gyarapítottuk kezdő búváraink gyakorlati ismereteit és a tájékozódás területén gyűjtendő tapasztalatokat.
Láttunk pontyokat, a harcsát és nagyobbacska csukát – ahogy azt szokás a Neufelder Seeben merülve, betájoltuk a motorcsónakot és nyakára hágtunk a sűrített levegőknek. A kánikulára éjszakai merülést tervezünk…
Egy kis “horror” azaz amire kell figyelni, nem más, mint az oxigénszint. Hiába gyakorlott valaki és tolerálja hosszú ideig a légzéskihagyást, akkor is fogy az oxigén, ami akár fél méteres vízben is ájuláshoz, majd fulladáshoz vezethet. Pont gyakorlott bajnokok, versenyzőjelöltek edzésein fordultak elő már tragédiák – úgyhogy mint felelős szervező, igyekeztem a csapatot párokba, triókba rendezni, hogy mindig legyen egy felszíni figyelő. Kifejezetten korlátoztuk a fenéken történő “statikus” lennmaradást, hiszen ha valaki ott sokall be, vagy lazán visszahullik, akkor már megtörtént a baj, amihez az azonnali mentés már késve indul. Egy szóval: rizikó a túlbiztos, túlerőltetett merülés. A határok nincsenek definiálva, de átlépésük drámai lehet.