Koraeste már Gota Abu Ramadán álltunk megint és úgy éreztem, valaki nagyon átvert az idővel, hiszen nem lehet több három napnál, hogy itt kezdtük a túrát, mégis egy hetet számláztak. Nem stimmelt sehogy sem, elvesztek a napok. Terv szerint demage, azaz sunset dive lenne, magyarul napnyugtamerülés. A rossz nyelvek szerint lemegy a nap, jön az este, se nem látod a nappali halakat, se a vadászni indulókat. Nos, én ellentétes vélekedés szerint tereltem volna a csoportot a Zodiákba a különleges merülés végett, hogy inkább reggel 5-kor harcoljam haladóimmal tájolás, bailout vizsga frontján, de a közhangulat inkább lemondott az Akvárium ilyenkori látogatásáról. A csapat új haladó búvárokat akart avatni!
Nos, Borbély és Feco mártírok komolyságával és tüzes tekintetével nézett az iránytűn keresztül a távolba: csak reméltem, hogy látják a kicsi számokat is. Kezdett sötétedni rendesen. Meglepetésre amúgy pilota státuszú kollégám a 9 perces útvonalat 18 percre bővítette. Hát tudhatná, hogy ez bukta: ha kifogy a palack, vagy ha időt túllép az ember, az pont olyan végzetes, mint repülővel talajszint alá bukfencet beszorítani, vagy üzemanyag nélkül repülgetni. Szerencsére Fecó jobb gyakorlatot mutatott be, egyértelműbb útvonalat futva. Mivel besötétedett, kiosztottuk a lámpákat: bailoutból nincs felmentés! – vagy öten álltak körbe a helyszínt megvilágítani, természetesen alulról. A gyakorlat: minden kézben, rögzítve, felfűzve, palack elzárva, leeresztve, vízbeugrás, komplett beöltözéssel szabadon, semmit el nem vesztve.
Ez a gyakorlata a komplett feladatmegoldásnak, ami egy komoly választóvíz a vízbiztonság és a bizonytalanság között. Aki ezen túl van, az már nem egy labilis kezdő, aki megijed kis maszk víztelenítéstől és csak kéz a kézben tud merülni. Nem kérem, mi komoly kistigriseket képzünk! – mégis elszorult a szívem az éjszakai bailout gondolatától. Személyesen biztosítottam a legényeket a mintegy 11 méteres helyszínen.
Mikor Fecó felbukkant csak annyit mondott: hát ez különösen perverz gyakorlat. Megnyugtattam, hogy én kicsit sem élveztem, tehát ezt a részt magával kell tisztáznia, egyébként magas elismerésem és két apró de súlyos észrevételem a gyakorlatért. Fodrász kadét gyakorlata kisebb ámulatot váltott ki a sómarta öreg búvárszemekből: olajozott, fegyelmezett akció volt, nulla felesleges mozdulattal. Könnyed csávó, ha kicsit megerőltetem magam, büszke is leszek rá. Felbukkanva elosztottuk a csapatot egy éjszakai merülésre, aztán visszacsúsztunk látni valamit. Ezúttal nem filóztam az éjszakai merülésen, hisz már semmit de semmit nem kellett hozzátennem, nyakig benne voltam szó szerint a nagy sós, fekete levesben. Jellah, azaz gyerünk le!
A német mikroelektronika valahol harcbaszállt a hajón uralkodó feszültséggel: kis Kowalski fényszóróm utolsókat pislogta, azaz akksi üres, hiába lógott a töltőn. Petya Hartenbergere is morzésik, majd hallgat a sötétben, Fecó körömpiszkáló lámpabüszkesége maradt számunkra a fény az éjszakában. Ha másik Péternél nincs három lámpa, akkor szerintem ez a merülés a közepén befejeződik. Így aztán megfutottuk a merülést, érdekességet nem látva ugyan, a vacsora legvégére toppanva a szalonba.
Szenti sokatsejtetően vigyorgott: 150 alkalmából kicsit elpaskoltuk ugyan a seggét pár napja, de most két advanced popó várta a beiktatást. Nos, Fecó és Borbély hősiesen túlesett a csattanós felavatáson, majd ünnepélyesen át is vehették a kártyájukat. Az biztos, hogy sok haladó több marketingkérdésre tud helyesen válaszolni, de ilyen biztosan merülni csak kevesen közülük. Számomra fontos, hogy haladó tanfolyam végére komoly sejtésekkel rendelkezzen valaki a biztonságos merülésről, amit gyakorlatban be is tud vetni. Erre ők is méltán lehetnek büszkék, hiszen teljesítményhez köthetően tényleg jelent rangot az Advanced kártya.
A kaja az jó, menü, amiben sokszor szerepel a grillezés, amit maga a bázisvezető szigorúan saját kézben tart. Imi otthon van a témában, vagy ötnyelven tüzeli az éhes embereket.
