Titanic kiállítás Budapesten
Category : News , Uncategorized
1912. április 14-én éjszaka, korának legnagyobb óceánjáró gőzhajója, amelyet három éven át építettek, első útján jéghegynek ütközött.
Az “elsüllyeszthetetlennek” hívott Titanic két óra negyven perc alatt süllyedt az Atlanti-óceán mélyére. A hajózás történetének eddigi legnagyobb katasztrófája 1517 áldozatot követelt.
1985. szeptember 1-ig a tragédia okai rejtve maradtak, ekkor sikerült Dr. Robert Ballard expedíciójának felfedezni a roncsok pontos helyét. Több éves kitartó munka során, speciális robot-technológia kifejlesztésével tudták a 4000 méter mélyen lévő tárgyakat felszínre hozni.
Nos, Disney csinált is a felszínrehozatalból egy 3D Imax filmet. (Ghost of the abyss) Pénzes Joe, az ábrándos de béleltzsebű ifjú befizeti magát az orosz profikhoz Titanik expedícióra. Olcsóbb és hasonló kaland, mint egy űrutazás, ezt az alkalmazott technika, meg robosztus anyahajó jól illusztrálja. Persze más szponzorok is asszisztálnak és megszólalnak a filmben, rácsodálkoznak a tengeralattjáró ablakból a kísérteties fémtömegre, amikre kompjuteranimációkkal vetítik a korabeli jeleneteket. Érdekes, bár kissé szokatlan a film nézőpontja, se nem kaland, se nem dokumentum film, új kategóriának meg nem nevezném. Eltöprengtem rajta, hogy milyen is volt, azon túl, hogy új dolgokat tárt elém. Megválaszolatlanul hagynám a kérdést. Bár lehet, hogy a film miatt is megyek megnézni a kiállítást? Tehát fimestől ajánlam azoknak, akiket érdekelhet, tehát nem csak búvároknak. (Millenárison. Titanic kiállítás)
Egy hétnek el kellett telnie, hogy valami kibontakozzon az ősrobbanás ködéből – legalábbis a két hónappal ezelőtti élet már ilyenforma régmúltnak tűnt. De megvan, rend a búvárboltban, tervek az őszre, a tanfolyamokra, meg túrákra. A programnaptár kezd betelni, formálódik a hírlevél, ahogy konkretizálódnak a részletek. Tehát mehetünk merülni, tanfolyamozni, hisz ezért vagyok itthon. A képen Dahab: hát, ide is el kell menni, a dahabfeeling bizony hiányzik.
Nos, ez a kedvenc hírem. Aki írta, azt hajó után kötve rángatnám a tengeren naphosszat, este pedig leíratnám vele százszor, milyen óvintézkedésekre gondol. Én az árak miatt sem érzem veszélyben magam… Ha valaki publikál valamit, akkor miért böszmeséget ír?
Tény, hogy fokozott készültséget – amit itt nehéz elképzelni – rendeltek el. Említi a helyi sajtó a piros zászlók kihelyezését, meg a vizirendészet fokozott mozgolódását. Nekünk a távoli Hercegnoviban semmi ilyen észrevételünk nem lehet: megyünk merülni és kész. Attól sem félünk reggel, mikor kocsiba ülünk, hogy elromlik a fék, egy kamion gázol rommá szemből teljes gázzal. Pedig félhetnénk joggal, hiszen több adat támasztja alá ezen veszélyek fenyegető jelenlétét. Hát ezért nem félünk a cápától. Azért a magyar oldalakon lévő hírtartalmat érdeklődéssel futottuk végig – itt a nagy nagy tengerparton. Lsd. eztán:
Mi változott az elmúlt években?
David Chudleigh, a Surf Shack szörfiskola társtulajdonosa szerint az a legnagyobb probléma, hogy az egyébként igen ritka cápatámadásokat a média óriási szenzációként kürtöli világgá. A hírverés pedig roppant negatív befolyást gyakorol forgalmukra. Hiába a világ egyik legjobb szörfparadicsoma a fokföldi False Bay, ha a bulvársajtó állandóan az öbölben nyüzsgő nagy fehércápákról vizionál. Hasonló véleményen van Fitch Paul, a Lifestyle szörfbolt és iskola tulajdonosa is.