Ha megkérdik milyen a munka, akkor különböző helyzetben és időben, különböző válaszok születnek. Variációk egy témára. Például este, ha hazajövök (hat, fél hét körül) akkor lehuppanok és tekerem a fejem. – Balázs, ez egy zombiképző! Kaptár! – hogy ezt éppen miért és hogy kell érteni, az hosszadalmasan magyarázható, de a kollégákra utal a szakkifejezés. Nagygüzemi légkör, mindenki a saját seggét védi, bólogat, félretáncol, stb. – hajt a lére, megcsinálja a napi dolgát és kész.
Igen jól szervezett káosz. – eza leírás a napi feladatokra utal. Sok a felesleges, dupla munka, az információ áramlás és belső kommunikáció nehézkes, vannak alapvető irányítási és szervezési hibák. De csodálatos a rendszer és nagyon összetett. Lehetne javítani rajta, a feladatköröket jobban összehangolni, kicsit igazítani.
Minden nap tréning! – hibák, amikből tanulok, még ha nem is én követem el őket. Nincs a hajón nitrox palack, sem tizenöt literes, sem neoprénruha. Ráadásul ez nem is derül ki, mert a központi vezetés a technikai részletekkel nem foglalkozik. Egy a fontos, a program, foglalkozás végre legyen hajtva, magas színvonalon, hogy a vendég fizet. Ha nem, akkor van patária, mi és miért történt. Ha valami nem tetszik a munkában, akkor megcsinálom: a munkabérre gondolok, ami vele jár.
Fundive, kivételes lehetőségek! – Sharmban, Zodiakkal jarok merülni, Tirán húsz perc. Pont mint az Adrián, a régi szép időkben! Van pár nagyon jó kis merülés, de snorkelt is sűrűn kell vinnem. Néha, ha nitrogénmentes vagyok, csinálok freedivingot.
Hogy érzem magam? – a helyzet jó, de ha Balázs lelép, akkor ki kell találni, hogy mihez is kezdek magammal.
