Day off – Ras Mohammad

  • 0

Day off – Ras Mohammad

Este fél hat. Telefon elő, azonnal tárcsázok. Második hívásom: – Öregem, holnap nem mész merülni! – mondom Balagenak. – Off vagyok, szabad, kitalálunk valami kis helyi megmozdulást! Már kihúzattalak a holnapi merülésből!

Ugyan nem tudtam, örül-e neki, de hát hajrá, irány akkor a szárazföld, fogjunk taxit és korán menjünk ki Ras Mohammedre. Valahogy mindig csak hajóval lett megnézve, ahonnan irigyekedve néztem a minket irigykedve néző bámészkodókat a Shark observarory kimagasló ormán. Most a túloldalról fedezzük fel a terepet.

Egy: taxisokkal alkudni nem szórakozás, még olyan kultúrált, türelmes úriembereknek sem, mint jómagunk.

Kettő: a kívánt tour operátori árat még arab kulcsszavak alkalmazásával sem sikerült elérni.

Három: kifogtuk a legsavanyúbb képű, legfanyarabb sofőrt, akit a rendőri szervek sem igen toleráltak. Lásd egyes pont, próbáljuk kézben tartani az embert.

rasmohammad_shark_yolanda.jpg

Alig negyedórányira a várostól, giccses körforgalom, bejárat a parkhoz, avagy négy, ronda, élénk piros torkú delfin szobor ágaskodik a magukat fotóztató turistáknak. Belépőt fizetünk az unott hivatalnoknak. Út a semmibe, pont, mint az Istria parkban: lakatlan félsziget, senki földje. Vagy tíz percig álltunk, mire egy agilis, civil rendőr, Nike feliratos pisztolytáskával beszáll a kocsiba. Nézegette, simogatta a műszőrel borított műszerfalat, megjegyzést tett az ablakmosó makulátlan kapcsolójára, majd nagyon kedélyes társalgásba merült a sofőrrel, a kenőpénzt illetően. Rendőri önsegélyező egylet, a’la Egyipt. Megegyeznek, a rendszám mellé kis jel kerül a nagy füzetbe: visszafele fizetni kell.

“Read More”

Barlangi bújócska

Blogtár