A tett halála…

  • 0

A tett halála…

Átmegy az ősz a télbe, miközben még a nyári ízek ott vannak a száj zugokban. Pár hete, szinte tegnap még, hogy izzadtságban fürödtünk a vibráló forró levegőtől. Most csak a forralt bor felett vibrálhat a levegő, miközben az utolsó kifutó merülésekre pakolom a táskámat. A tip-top gumifolt rákerül a mandzsettára, ólomkockák az övre – hétvégén Adria lesz a program. A “legelszántabb” cím kijár a két kezdőnek, bár a vízhőfok még májusi időket idéz. (milyen mélyen?) Ujjaim a neten minduntalan trópusi merülésekhez navigálnak, kezd kettős merülési vágyam lenni. A hajószafari élményei élénken élnek, a filmkockák hangulata beleívódott az emlékezetembe – hiszen oda-vissza többször átrágtam miközben elkészült az album. Álmok, emlékek, célok kavarognak. Mint színes kismadarak. A lehetőségek mint prédára leső ragadozómadár rácsapnak a forgatagra és a kiragadott megtépett éhségcsillapító falatka marad terítéken. Így is, ami kínálkozik, az merész álomnak tűnhet. De mi másért is lenne érdemes élni, mint, hogy az életet megéljük. De nem is szaporítom tovább a szót. Tervbe foglaltam a Kerasub jövő évi programjait, bár hiányoznak még darabkák, de dolgozom rajtuk. így helyes, a nagy rajzoló szerint is: A tett halála az okoskodás.

tetthal_alla_az_okos_skodas.jpg


Barlangi bújócska

Blogtár