Átkattanva

Átkattanva

A napjaim egyik része. Főleg, hogy private erőket kell újra vízbe vinni, no meg kalandra fel. Példul a centernek otthont adó Hotel Sahara nagyon bizarr kis homokstrandján rendezett tréning számomra is meglepetésekkel szolgált. Átlökött egy kapcsolót, ami valószínűleg azokban is megvan, akik utoljára Dorogon, vagy Nyéken, Gyékényesen, ill. egyéb szolíd merülési élményfokozaton estek extázisba. Hát itt a beachen voltak dárdasün falkák, az ilyesztő, húsz centis, négyzetméteres tüskeerdők elég vadul néztek ki, kábé, egy római légiótól elvárható szúróélmény összpontosult a lándzsarengetegben. Voltak lágykorall pamacsok, lapos, cizellált homoki sünök, no meg keszegrajok. Persze, honnan tudjam konkrétan, milyen hal, ha egyszer a kalauzok nem neveznek meg minden alfajt, na! Szóval két relative parádés öbölmerülés után, mint buchtsau, átkattantam. Úgy érzem, minden mindegy, ringasson a víz, nem bánom, ha valami szembejön. Nekem szép, nagyon jó és örömet okoz. A kopasz homok tényleg hipnózist okozhat három-hat méteren? Mert azért félek ajánlani a helyet békaembernek, bár a hatásait ajánlani tudom. Hát el tudjátok képzelni, milyen érzés volt ezek után, ma Gota Ramada Akváriumában fürcsizni?  Ne egyszer érezzétek át!

Ez az a pont, amikor azt bírom mondani, hogy jó merüléshez nem kell delfin, cápa, teknős, meg egyéb állatafjták. (de  jobb ha van) Búvárnak víz kell csak amiben merülhet. Főleg, ha át/bekattant!