AMED JAMELUK
Category : Bali , Blogroll , Karas diving blog , Uncategorized
Az öböl két oldalán merülhető képződményekért szeretjük. Mehetünk hajóval, vagy a helyi bázison letelepedve startolhatunk kétszer. Két merülés, két élmény, megéri.
Jameluk South
A partról nézve a jobb oldali kiszögelléstől induló letörés, fal elemekkel, terasz darabkákkal írható le. Kiérve az öböl visszaforgó, gyenge szembeáramlásából, elkap és visz a víz, semmi más dolgunk nincs, gyönyörködhetünk a korallokban. Hihetetlen dús, színes, vörös fehérben játszó tömbök közé vitorlázunk be, lassítva az áramlás diktálta iramon, immár 12-6 méteres mélységbe, ahol csillapodik a huszonöt méteren begyűjtött nitrogénünk, bár mehetnénk akár ötvenre is pufferolni. Nem tesszük, hiszen ez a felső rész a van olyan, amit búvár el sem tud képzelni. Ezt követi kontrasztként egy letarolt rész, ami a dinamitos halászatot idézi, gyakran homályos, leromlott látótávolsággal. Csúnya példája annak, hogy milyen közel van a gyönyörű a rondához.
Jameluk Nord
Igazi fal, igazi függőleges szirtekkel. Hajóból ugorva haladunk északnak, majd driftelhetünk dél felé, ha minden simán megy, akkor lazán, nyolcvan perc alatt a bázis előtt kapaszkodhatunk ki. Kicsit szögletes, hasadékokkal futó fal mellett lebegünk, az üregekben halak bújócskáznak minden fajtából, itt is óriási szivacsok pompáznak, az éleken lágykorallok ringanak dús fürtökben. 
Áramlás szabja meg, milyen mélyen, meddig haladunk, hogyan fogy a levegőnk. A csöndes mélységből megfordulva emelkedünk, a perem környékétől furcsaságokba botlunk: dinamit tarolta részen mesterséges reefalapok egymásra hányva, eroziós nyomok, melyeket helyenként sikerrel hódított vissza az élővilág.
