Sanctum

Sanctum

Szent hely, érintetlen atmoszféra. Nem templombelső, hanem barlang – ami nem éppen kicsi morális realitásba veri a fejünket, ami az életbenmaradás esélyeit és az euthanázia kérdését illeti. Ha mondjuk egy szentséges ismeretlen barlangrendszer mélyén ragadunk, ez újraértelmezést nyer. Az idő kevés: aki nem áll át az új normákra, aki lemarad vagy összeroppan, az a többiek esélyei rontja. Ezen kívül, hogy barlangi dráma, merülés, sőt, technikai búvárkodás amiről szó van kérem.

A film címe tehát Sanctum, 2011 Február 3, 4 volt a premier. A kor szellemében természetesen a 3D híveinek is kínál némi látványvilágot.

Nyilván van, aki komoly történetet kíván, esetleg dokumentáris kronológiát a hitelességhez. Nos, mégis: a film jó. Nem hagy unatkozni, még ha gyorsan is hullanak a szereplők a fullasztó végkifejlet felé. A film jó, mert nincsenek benne ostoba, irreális csúsztatások ami ugye Hollywood laikus forgatókönyv íróitól eléggé megszokott. Reális keretek közé helyezi a menetelő csapat sztoriját, már amennyire erre egy átlag mozinézőnek igénye és rálátása lehet.

Csodás helyre utazunk. Kalandokba rángatnak a gusztustalanul kiváltsáságos főszereplők, át a fél esőerdőn, base ugrás a mélybe… Búvár szemmel a technika ott van, sorakoznak benne a modern újralégzők, az alkalmazott kompjútergrafika pedig képbe helyezi a nézőt, hogy hol is járunk. A barlang barátságosnak nevezhető, már laikus szemmel is: szinte turistaút vezet a mélybe, ahol a kis csapat kempingezik és éppen áttörést hajtnak végre egy új járat kibontásával. Első halál pereg a filmen: aki klausztrofobiára és víz alatti tartózkodásra érzékeny, azon nem segítenek a képsorok. Ideje befejezni a mozit, hiszen az események csak ezután térnek kényszerpályára – de nem írnám  le előre a kevéske történést. Maradjunk abban, hogy reális: aki barlangászatra, sőt, ahhoz rendelt búvárkodásra adja a fejét, az vállalja a kockázatot, hogy az életével fizet – mégpedig egykönnyen. Turistás álomkirándulás befejezve.

Miről szól a film? – Dráma – azaz értelmetlen halál, meg az azzal járó konfliktus.
Érdemes megnézni? – Látványvilága 2D-ben is szépen fotózott, jól vágott képsorokon át eszméletlen helyekre vezet el.
Szakmai vélemény? – Hanyag, felegma eleganciával, játszótéri séta szinten vezetik fel a barlangi technikai merülést, ami félrevezető. Maga a merülés klassz, szakembereket látunk merülni. Kérdőjelek vannak, de ez a valóságra is igaz: ha valami baleset áll be a víz víz alatt, az mindig utólagos vitára ad okot. ezzel szemben a víz alatt mindenre csak egy slukk levegő van, az ösztönös menekülési reakció nem segít… Sajnáltam is a búvárnénit, mikor megfulladt és persze meg is kérdőjelezem, hogy miért?

Személyes vélemény? – a látványvilágért még biztosan elő fogom venni hideg téli estéken. Addig biztosan, míg kellő mennyiségű saját élmény nem áll rendelkezésre hasonló helyszíneken elkövetett merülésekből.

Kimaradt: James Cameron, eexxxcutive producer (és sokan mások) azért nem hiába adja a nevét és technikai arzenálját a témához. A fickó tényleg oda van a víz alatti világért, nem hiába rebesgetik, hogy az Avatar 2 nagyrészt víz alatt játszódik majdan. Nem először merít mélyet: Gost of the Abyss, Titanic, Aliens of the deep, The Abyss… Lehet beszélni róluk.

Értékelés: vegyes –  Néző, elvárás és szempontok szerint. Mindenki döntse el maga, mennyire tud benne elmerülni. Nem ajánlom mindenkinek a filmet – hiszen van akinél eleve bukásra van ítélve. Olvass tovább, hogy gondolja a Búvárinfo