Sanctum

  • 2

Sanctum

sanctumSzent hely, érintetlen atmoszféra. Nem templombelső, hanem barlang – ami nem éppen kicsi morális realitásba veri a fejünket, ami az életbenmaradás esélyeit és az euthanázia kérdését illeti. Ha mondjuk egy szentséges ismeretlen barlangrendszer mélyén ragadunk, ez újraértelmezést nyer. Az idő kevés: aki nem áll át az új normákra, aki lemarad vagy összeroppan, az a többiek esélyei rontja. Ezen kívül, hogy barlangi dráma, merülés, sőt, technikai búvárkodás amiről szó van kérem.

A film címe tehát Sanctum, 2011 Február 3, 4 volt a premier. A kor szellemében természetesen a 3D híveinek is kínál némi látványvilágot.

Nyilván van, aki komoly történetet kíván, esetleg dokumentáris kronológiát a hitelességhez. Nos, mégis: a film jó. Nem hagy unatkozni, még ha gyorsan is hullanak a szereplők a fullasztó végkifejlet felé. A film jó, mert nincsenek benne ostoba, irreális csúsztatások ami ugye Hollywood laikus forgatókönyv íróitól eléggé megszokott. Reális keretek közé helyezi a menetelő csapat sztoriját, már amennyire erre egy átlag mozinézőnek igénye és rálátása lehet.

Csodás helyre utazunk. Kalandokba rángatnak a gusztustalanul kiváltsáságos főszereplők, át a fél esőerdőn, base ugrás a mélybe… Búvár szemmel a technika ott van, sorakoznak benne a modern újralégzők, az alkalmazott kompjútergrafika pedig képbe helyezi a nézőt, hogy hol is járunk. A barlang barátságosnak nevezhető, már laikus szemmel is: szinte turistaút vezet a mélybe, ahol a kis csapat kempingezik és éppen áttörést hajtnak végre egy új járat kibontásával. Első halál pereg a filmen: aki klausztrofobiára és víz alatti tartózkodásra érzékeny, azon nem segítenek a képsorok. Ideje befejezni a mozit, hiszen az események csak ezután térnek kényszerpályára – de nem írnám  le előre a kevéske történést. Maradjunk abban, hogy reális: aki barlangászatra, sőt, ahhoz rendelt búvárkodásra adja a fejét, az vállalja a kockázatot, hogy az életével fizet – mégpedig egykönnyen. Turistás álomkirándulás befejezve.

“Read More”

  • 0

Franz Joseph expedíció

Pedzegetik már honfitársaink a Franz Josepf hadihajó merülését, ami sajna a horvát partokhoz van közelebb. Rossz oldalon állok – tudatosult bennem, a Submarine magazin aktuális cikkét olvasva. Eszerint minden érdekelt lassan megfordul a roncson, csak én maradok ki mindig. Fonák ügy. Fricska. Hiszen a határ Negro felőli oldalán pár száz méterre húzunk el nap mint nap kis búvárhajónkkal a betevő merülések felé. Azonban most kommandónk csatlakozott a négy napos Franz Joseph expedícíóhoz. Külső, független búvárként és megfigyelőként, Dragan, Füge no meg osztrák magánzók társaságában. Jelentem, merülés letudva!SMS_Kaiser_Franz.jpg

Császári és Királyi Haditengerészet története
Cirkálók

SMS KAISER FRANZ JOSEPH

A kapituláció után immár francia flottához csatolt hajó hadizsákmánnyal zsúfolásig megrakodva az öböl bejáratánál várakozott. A hajó elsüllyedését a viharos éjszakának tulajdonítják, de legendák keringenek arról, hogy a monarchia tengerészei tudatosan süllyesztették el a hajót, mintegy kétszáz méterre a mai horvát Prevlaka félsziget keleti partja közelében 1919 október 17-én éjjel.

A hajó közel 45 méter mélyen fekszik, melyet 1922-ben holland specialisták, majd 1967-ben Jugoszláv búvárok emeltek ki részben. Eltávolították a fegyverzetet,lövegtornyokat (két hajóágyú Cetinjében kiállításra került), lőszereket. Alaposan feltárták a hajót. Ma az évek óta háborítatlan, szivacsokkal benőtt horgászzsinórokkal átszőtt roncs, oldalára dőlve fogadja a búvárokat. Mint a mostani kivételes expedíciót is. Én csak hat évet készültem erre a merülésre – amely csak néhányaknak adatott meg.

“Read More”

Aktuális események:

Barlangi bújócska

Blogtár