November rain, avagy Silo Advanced

  • 0

November rain, avagy Silo Advanced

Sutba dobtuk az összes időjárási elemzést, ami novemberben azért nem a legbölcsebb dolog, ha az ember az Adriára indul búvárkodni. De hát, ha egyszer pezsgett bennünk a merülés utáni vágy és azt csak az eszetlen optimizmus überelete, ráadásul hatszoros kiszerelésben, akkor menni kell. A szükséges készségek tehát Gömbi, Sumi, Vasiati, Beni, Zénó és Karas formájában valósították meg a Silo – Peltasatis – Roncsexpedíció búvártúrát.

Ha Silo, akkor Neptun, ha ismerős, akkor Szarka Géza aki keretet adhat a projektnek. Persze nem lehet mindenki kőkemény, neoprénben merülő fóka, így én spec száraz ruhában szárazon próbálom megúszni a merüléseket, Zénó pedig a Divelab-os szkafanderének tart mélységi próbát. Tehát többi hősünk neoprénben áll helyt.

silo_surface.jpg

Az idő ugyan eső utáni esőre álló, azaz szakaszosan fürdető November Rain, már merülés előtt van alkalmunk ázni kicsit. Az első merülés egyben checkdive a Silói roncs. Szakmailag a bevállalós Advanced Diver kiképzésbe illik, hangsúlyozva a „na most látjátok, miért fontos a checkdive” mondandót. Pontosan el lett magyarázva, hogy az üdvös kivétel szemlélteti, hogy miért NEM ugrunk hát checkdive gyanánt egy szép mély hajóroncsot csoportos felállásban. Röviden magyarázva: mert a komplikációk első merüléskor adódhatnak a felszerelésből adódóan, amiket idő korrigálni, illetve az emberi faktor sem az a fajta, hogy a hétköznapok rutinjából kiszakadva harminc méteren kolbászolhasson profin, mintha ez lenne a rendszeres napi rutin része.

Bevállaltuk. A kis hajón magunk elé engedtük a másik magyar csapatot, majd elkezdtük a besúlyozást, ami igazolta, hogy érett a banda a haladó fokra. Alig 10 perc alatt , rendezetten merülve az árbockosár magasságából ereszkedtünk a sűrű halrajokon keresztül a roncsra.

“Read More”

  • 0

Kiképzés

Kettő plusz egy guide áll a bázis rendelkezésre. Valószínűleg ezt a falubeliek kevésnek találják. Ha sok helyi polgár összedugja a fejét, akkor abból érdekes elképzelések születnek. Most azt találták ki, hogy majd közülük kéne búvár vezetőt (guidot) kiképezni. Egyik srác – Dedi aki amúgy türelmes asztalos szaki – vállalta fel elsőnek, majd még hatan csatlakoztak a kiíráshoz. Gondoltam, nézzük meg, mi is a helyzet: összedobtam egy kérdőívet, hat feladatot. Aztán rájöttem, hogy teljesen szigorú vagyok és nem fogom fel a helyzetet: ezek a fiúk nem holnap akarnak merülést vezetni, hanem érdeklődnek és szeretnének tanulni. Aztán persze dolgozni is akár. Azért próbaképpen egy felméréssel indítottam.

trening-team-2.jpg

A született eredmények nem voltak átütőek. Ezek nem is annyira a képességeket, mint inkább a mentalitást tükrözik. Úszásbeli gondok vannak, Bogyó a báziseb mindet leússza. Stílussal van a probléma, az egyszerűen hiányzik. Tanulniuk kell az úszást, az uszony használatot. Időre sem tudnak úszni, mert először csak megvárták egymást. Nem divat kitűnni, jónak lenni, eredményt produkálni: a közösségi szellem erősebb – de mondhatjuk azt is, hogy senki nem akar az átlag fölé emelkedni. Itt elég a hétköznapokhoz az egészséges lustaság.

trening-team.jpg

Végül is szép kis tömegsport foglalkozást zártunk: gyakorlatilag mindenki alkalmas ahhoz, hogy megkezdje búvár tanulmányait. Részemről pár foglalkozást vállalok, ami a discovery programot fedi leginkább. Talán ez által, talán kis okítással egy picurkát másképp gondolkodnak és megértik, hogy mi mit is keresünk itt. Hogy az emberek miért jönnek ide. Hogy számunkra mit jelent a tenger és a merülés. Mindezt úgy, hogy nem egy nyelvet beszélünk.


Barlangi bújócska

Blogtár