Monthly Archives: November 2008

  • 0

Murénaszorító

Amikor valaki ideiglenes kártyával jön, az Ok. Tanfolyam elmélet, uszoda, semmi nyíltvíz? Döfi! Csinálunk vele intro merülést és kész, mindenki boldog. De ha befizet egy háromnapos csomagot, akkor három nap introt csinál végig. Azaz napi kétszer 15 percet, szigorú felügyelettel bugyoghat. Ha többet akar, akkor az más filozófia a számokban.

murena081125_004.jpgÉn azt hiszem, öregszem, mert freelancer kötelékként felrúgtama díjszabási rátákat, meg a gyakorlatot. A páros triplázó Intrós banda (na ja név nélkül) ezek után luxus elbánásban részesült, nem is merem leírni mennyiket merültek. A lényeg, hogy a végére nagyon belejöttek. Igaz, azért volt okom megijedni közben például kicsit ledermedtem, mikor a fejemre rúgták (video) az óriásmurénát.

Az úgy volt, hogy Umm Gammarnál feküdtünk bele az áramlásba, kis koralloknál filmeztem őket. A koncepció szerint vágjunk gépen, azaz “az áttűnéseket és képi effekteket csináljuk meg lineárisan, felvételkor” szellemében ráhúzom az optikát az üregre. Ott egy tűzhal figyel, ami kapóra jön, arra közelítek. Ekkor a nagy üregből tekereg szembe velem egy lófej, ami a muréna eleje.

murena081125_006.jpgmurena081125_005.jpgMindketten megtorpanunk, ami azt azért nem jelenti, hogy a süllyedésem korrigáltam volna. Ebből kifolyólag mikor visszafordult, én gondoltam, gyerünk utána! Hát, majd a farkába haraptam, de nem sietett. Fény is volt, egy oldal ablakon jött be rendesen, ott meg ment kifele a szörnyem. Igen ám, de látom biciklizni intrósaim uszonyait.  A murénaság is látta, szóval nem értette, hogy kinn miért is akarják ketten fejberúgni. Visszafordult, ahol nekemnyomta a busa fejét. Nem értette, hogy én mit keresek itt, mögötte szorosan, és lihegek buborékokat a pofájába. Addig nézett, hogy ki kellett fújnom, minden veszély dacára.

murena081125_003.jpg

murena081125_004.jpgGondolkodtatok rajta, milyen hülyén nézne ki egy muréna széles vállal? – Nekem bevillant, ezért mellékesen felvidulva a nyaka mentén mögéje pillantottam, csak, hogy ne ijedezéssel teljen az idő. Intrósok! Ezek közös erővel tekernek kinn a képzelt bicajon, mindjárt fejberúgják, a csupanyak haverom meg vagy megharap, vagy hozzám simulva elúszik rajtam. Kész, ez a murénaszorító, jól belehúztam magam.

murena081125_001.jpg

murena081125_002.jpg

Még jó, hogy őkelme is szűknek talált a helyzetet, visszafordult, elemezte a szitut, majd mikor Anita (név nélkül) egy pörgőrúgással elrugaszkodott rajta, akkor nagyot csapa elmenekült. Pfüh, ez életem egyik legfélelmetesebb hal-szembenézése volt. Ezek az intrós ördögök meg csak vigyorogtak!

Nos, az izgalmakra letöltöttünk kedvenc helyünkön pár üveg gyümölcslevet. Legalábbis a személyzetnek lelkesen beadtuk, amiben nagyon sokat segített, hogy a pálinkásüvegbe jó sok mazsola, alma és szilva darabka lett betömködve. Megkínáltuk pincéreket, akik a hátsó traktusban mint kanalas gyógyszert, fanyalogva, de bízva a jó hatásban szépen elnyelogatták. A kiszolgálás élénksége és minősége emelkedett. Az este világörökség programja keretében a “sisha be – pálinka le- sisha ki” versenyszámot fejlesztettük sportággá. Akar valaki nevezni a következő körre?




  • 0

Gyógyszer észérség

Dolgozunk, búvár dolga a merülés. Kicsit fel kell erősödnöm, mert azt hiszem a kondim a kevés alvástól, meg az utóbbi napok pörgésétől kicsit lemerült. Azt hiszem komolyabban kell vennem a kajálási folyamatokat. Amúgy meg a gyógyszertárba kocogtam kis nyavalya elleni bogyóért, amit az otthoni telefontüdérem rendelésére kell szednem, hogy hibátlan legyek megint. Cöcö. Szóval itten az orvos rendel, az ember meg kiváltja. Vannak drága gyógyszerek, de itt az állam, meg a gyógyszergyári lobby nem mint nálunk Magyarhonban bizniszel, ahogy az orosz maffia sem telepszik meg. Szóval, orvosi fecni nélkül is adnak gyógyszert, legyen az bármi. De nem is véletlenül van minden utcában három gyógyszertár! Mert ez jó üzlet! Egy taxis ha tisztességes, akkor 8-10 órás műszakból leadja a napi 300 font sápot, megtankol, fizet pár rendőri csúszót, és a maradék az övé. Egy 10 perces fuvarért 10 LE amit kap. Ha a turista ennek többszörösét fizeti, akkor azért nem kell a nulláért 300 percet taxiznia, hogy az az után maradó legyen a napi keresete. De azért senki ne rontsa el a taxisokat, jó érzés az olcsóság érzése: 10 perc, kb 400 Forintért nem rossz!

Példa a gyógyszerbizniszre, miért jó! Próbavásárlás, a főúton fényes pult, patika kinézet. A srácok tekintetéből látom a tükörképem: ATM automata kinézetem homályos sziluettje tekint rám vissza. Azért van vonalkód, le is olvassák a trükkös, előre csomagolt dobozról, amit nem üt be a pénztárgépbe, de a leolvasott összeg visszaköszön a digitális kijelzőn. Próbavásárlásom Dramenex (3 LE) Antinal (4 LE) Drotazine (8 LE) fizetendő összege: 75 LE

Mars a lama! 🙂 viszlát skacok! Másik gyógyszertárban nincs minden, de itt 5 LE a Dramanex, ami már beleférne.

“Read More”

  • 0

Szép reggel

Igaz, aszpirinre szomjasan ébredtem. Hirtelen ébredés volt, bár ringatott a tudatalatti, ráhangolva valami ködös, otthoni eufóriára. Valahogy a fülledt, párás levegő mintha más lenne. Alaptalanul jól érzem magam, ha nem lenne itt két lakótársam, talán dalolnék is. Értelmem próbálja megfejteni a rejtvényt, de nem az éjfélig tartó iszogatásban kell keresnem az biztos. A korai időpontban valami más: mintha az ég is borús lenne! De a hangok! Vízcsobogást hallok, mintha esne az eső! Igen, víz, eső, csobogás! Képek jelennek meg előttem, ahogy otthon a gyümölcsfákon kopognak a kövér, nyári esőcseppek, a víz pedig hömpölyög végig az úton. Kicsi udvarunkon, amit számtalanszor néztem ablakunkból amíg felnőttem. Ilyenkor minden csillogó esőköpenybe öltözik, miközben gőzölög a nyári melegben. Otthon! Meg a kicsi Családom!

Nagyon szép ébredés volt, bár nem eső esik (Hurghadán ilyet?) a ház tetejéről csobog le a tartályos vízből – amit talán valami hibás szivattyú tol fel oda. Tehát mennyi mindent is jelenthet egy hang, egy érzés, meg az otthoni emlékek! Tudom, hogy jó napom lesz! – mindenkinek szép napot!


  • 0

Valami készül

aggregat.jpgMert az élet már csak ilyen. Hurghadán meg még ilyenebb, szóval real life megint. Az utolsó Ramadan fesztiválon porban a kecske feje, a vér még gőzölög, az elkövetők meg összefogdoznak egy kocsit: kis véres tenyérlenyomatokkal látják el: marketing a javából, hurghadai kocsireklám. Másnap látom a városban. Ez normáááális?!

Aztán itt van az utca: megint kis kordonok bukkannak fel az építkezések között, bennük vágásra érett jószágok. Ünnep közeleg. De ünnepelnek akkor is, mikor valami új üzlet nyílik. Ez is nagyon vidám, apró Las Vaghas elevenedik meg a sikátorok peremén. A fények zavarták az optikát, a hangfalakból bömbölő bődület meg engem, de épségemet kockáztatva a (taxiforgatagban) azért pár kép(telenség)et sikerült lencsevégre venni.

scifi.jpg

mekk.jpg

bulivan.jpg

Azért még a témához hozzádobnám a Sushi témát. Imi főnök beállított egy három kilós tonhallal. Vágtuk a a nyers csíkokat, amitől elkezdtem nyáladzani: a guszta vörös hús látványa mint egy gyomorbavágás úgy jött, de sajgó éhségérzetet generált. Miközben belemerültem a kuktáskodásba, azért tunkoltuk a húst a testbe. Nem akartam arra gondolni, hogy milyen élelmiszeregészségügyi kezeléseket hagytunk ki ezen táplálkozási gesztus direkt végrehajtásával és a konkrét veszélyek és rizikóskálák teljes nem ismerésének nyugalmával csámcsogtunk. Közben legyártottunk egy vagyont érő sushi adagot. Aminek eszméletlen zabálás lett a vége. Hát, így készülnek a valamik.

tonhal.jpg

tonhalnyeses.jpgalapok.jpgsushiba.jpgsushi.jpg


  • 1

Átkattanva

A napjaim egyik része. Főleg, hogy private erőket kell újra vízbe vinni, no meg kalandra fel. Példul a centernek otthont adó Hotel Sahara nagyon bizarr kis homokstrandján rendezett tréning számomra is meglepetésekkel szolgált. Átlökött egy kapcsolót, ami valószínűleg azokban is megvan, akik utoljára Dorogon, vagy Nyéken, Gyékényesen, ill. egyéb szolíd merülési élményfokozaton estek extázisba. Hát itt a beachen voltak dárdasün falkák, az ilyesztő, húsz centis, négyzetméteres tüskeerdők elég vadul néztek ki, kábé, egy római légiótól elvárható szúróélmény összpontosult a lándzsarengetegben. Voltak lágykorall pamacsok, lapos, cizellált homoki sünök, no meg keszegrajok. Persze, honnan tudjam konkrétan, milyen hal, ha egyszer a kalauzok nem neveznek meg minden alfajt, na! Szóval két relative parádés öbölmerülés után, mint buchtsau, átkattantam. Úgy érzem, minden mindegy, ringasson a víz, nem bánom, ha valami szembejön. Nekem szép, nagyon jó és örömet okoz. A kopasz homok tényleg hipnózist okozhat három-hat méteren? Mert azért félek ajánlani a helyet békaembernek, bár a hatásait ajánlani tudom. Hát el tudjátok képzelni, milyen érzés volt ezek után, ma Gota Ramada Akváriumában fürcsizni?  Ne egyszer érezzétek át!

robothalak.jpg

Ez az a pont, amikor azt bírom mondani, hogy jó merüléshez nem kell delfin, cápa, teknős, meg egyéb állatafjták. (de  jobb ha van) Búvárnak víz kell csak amiben merülhet. Főleg, ha át/bekattant!


Barlangi bújócska

Blogtár