Category Archives: Kerasub DC

  • 0

Búvárok a frontvonalban

Majdnem egy hetet szorongtunk Bükfürdő előtt. Na, nem a lámpaláz, vagy a Technika Ördöge végett szívtuk a fogunkat, hanem a szélsőségekig pesszimista meterológiai előrejelzés okán. Valósággal döngölték belénk a hidegfront jégesős, orkánosan fagyharapásos képeit. Már úgy éreztem, hogy ha a családom biztonságát garantálni akarom, akkor egy bunkerben húzódom meg, ahelyett, hogy strandra megyek. Szerencsére, akadtak sokan, akik vagy kényszerből, vagy csak a saját eszüknek, szemüknek hitelt adva, inkább kijöttek, hogy merüljenek velünk. Jobb időt nehéz lett volna kifogni, mint amiben részünk volt – az időjárás végre mellénk állt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

 Fotóalbum a merülésről – víz alatti képeink galériája

A nyári programokba integráltak minket, a szinkronúszók, kötélugrók és más programok közé, hogy a strandközönség búvárkodás felé kacsintó, vagy kalandkereső polgárait és az ifjúságot merülésre vigyük. Ezen a téren kitettünk magunkért, a képek alapján látható, hogy sokan megfordultak a víz alatt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Micsoda élővilág! – mondtuk többször, hiszen merülni jó, de a merülés célja leginkább a víz alatti élővilág soha nem tapasztalt lényeinek természetben történő tetten érése – akik nem nagyon vesznek tudomást a jelenlétünkről. A medencében történő merülés nem csak technikai feladat:  a felszerelések használata és a víz alatti lélegzés eufórikus hangulatának a lebegéssel párosuló  élménye egészen frenetikus kalanddá válhat. Ehhez csupán a megtalált egyensúlyt kell a jelentkezőnek a magával hozott nyugalom mellé adni, hogy minden jó legyen. A többi jön: ringat a víz, meg minden…

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az évek óta megyeszerte rendelhető a Kerasubtól a bevezető merülés, ahogy csapatépítő tréning is, búvárkodásra kiélezve. Nem csak várjuk a holnap búvárait, hanem megyünk merülni, amikor csak megoldható. A legegyszerűbb PR alapelvünk az, hogy a Kerasub nem más, mint egy fogalom a búvárkodásban – legalábbis itt,  Vas megyében.

 


  • 0

Tekki bölcső

A tekki kifejezés a technikai búvár leírása a búvár szlengben. Semmi pejoratív nincs ebben, egyre több guru és követője húz dupla palackot és még pár túlméretes termoszt is akasztva magára, miközben szkafanderben merül. Megvan a szépsége, a varázsa, az összetettsége és persze az értelme is. Céltudatos innováció, ahogy a tőke búvárfelszereléssé kovácsolódik, majd képessé tesz olyan dolgokra, amikre eddig csak kínkeservesen sem futotta az elszántságból. Sőt! Újabb dimenziók tárulnak fel, ha sikerül kellő gyakorlatot szerezve felkúszni a szamárlétrán.
OLYMPUS DIGITAL CAMERAFotó: Karas – Tekki

Így tehát igaz a mondás, miszerint eg yjó búvár holtig tanul/trénigezik. A következő dimenzió a tekkiké. Mivel mind mélyebb, mind barlangi vízek, mind újralégző felé lehet még elmozdulni, megkezdtük a metamorfózist – részben tekkivé alakulunk. Így aztán egy végső felszerelés tesztet tartottunk, hogy a Molnár János barlang vízeire merészkedjünk.

Folyt. köv.


  • 0

Skindive

– Ez nagyon nagy élmény volt! Nagyszerű, kár, hogy nem tudtam előbb, hogy van ilyen. – mondta Csaba az aktuális újoncunk. Mi többen, már ismétlőként látogattunkk a grazi Tauchturmba, ahol a 28 fokos vízben az 5 mm-es shorty a legjobb, az 5 mm-es overall meg majdnem izzasztó élményt garantál – ami a vízben ritkán adatik meg errefelé búvárlelkűeknek.

Igazából két opciót nyújt nekünk a torony: készülékkel 10,5 méter ad lebegési és merülési gyakorlatra lehetőséget, hiszen ekkora mélységen a nyomásváltozás és a lebegőképesség összefüggései a legintenzívebben megtapasztalhatóak. Másik opció a freedive, azaz skindive, amivel az ember szabad tüdővel, egy lélegzettel követi el merüléseket. Már, ha a légüregeit kellően tudja egyenlíteni. Ez a legjobb tréning megtapasztalni illetve megtanulni a lemerülés fortélyait, technikáit!

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Ha az egyenlítés már jól megy, akkor a gyakorlottabbak lazán lebegnek, illetve  a fenéken hanyattfekszenek. A kötélbe kapaszkodva – lebegve, buborék karikákat fújnak, egyik merülés a másik után éri el a medence alját. Ez, eufrikus érzés, igazi szabad merülési élmény, amikor a lélegzetvétel kihagyása, az a fél -másfél perc biztonságot ad a totális víz alatti lazításra. Nincs küzdelem, légzéskényszer, egyéb feszítő belső gondolatok. Zéró stressz. Maximális nyugalom.

Magam, orsprayvel indítottam. Náthásan ébredtem, ami pocsék előfeltétele a merülésnek. Ilyenkor nem csak a fül egyenlítése jelenthet küzdelmet, hanem maga az arcüreg is blokk alatt állhat. Pedig készültem, hosszú idő után hadba lett állítva a fényképező és a Gopro, bár a világítástechnika komoly hiányként mutatkozik a felvételeken. A felszínen indított, folyamatos préselő technika megtette hatását. Kiválóan ment az egyenlítés, szünet mentesen, szinte egy lendülettel tudtam elérni a feneket. Ha nem így egyenlítettem, akkor persze meg kellett állni, billegni egyet fejjel fel, majd újra a mélység felé lendülve. A két órás intenzív tréning, majdnem kevésnek bizonyult. Pont elég, hogy feltöltődve, elégedett sóhajjal gondoljunk vissza arra az élményre, ahogy az otthonosan ölelő közegben újra elmerülhettünk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAEgy kis “horror” azaz amire kell figyelni, nem más, mint az oxigénszint. Hiába gyakorlott valaki és tolerálja hosszú ideig a légzéskihagyást, akkor is fogy az oxigén, ami akár fél méteres vízben is ájuláshoz, majd fulladáshoz vezethet. Pont gyakorlott bajnokok, versenyzőjelöltek edzésein fordultak elő már tragédiák – úgyhogy mint felelős szervező, igyekeztem a csapatot párokba, triókba rendezni, hogy mindig legyen egy felszíni figyelő. Kifejezetten korlátoztuk a fenéken történő “statikus” lennmaradást, hiszen ha valaki ott sokall be, vagy lazán visszahullik, akkor már megtörtént a baj, amihez az azonnali mentés már késve indul. Egy szóval: rizikó a túlbiztos, túlerőltetett merülés. A határok nincsenek definiálva, de átlépésük drámai lehet.

Fotoalbum – Tauchturm 2016, 02

Video – szabad tüdős felvételek

 

 


  • 0

Silky cápa – selymes félelem

Útijelentés 6: az előző hét filmsztárai a cápák Elphinstonon – itt merülünk mi is egy jóízűt – szívdobogtatót. Mi is van, ha robog feléd egy cápa? …

silky

Négy darab mutatja, hogy egyenként is tudnak gorombák lenni. méretes, ezüst színű torpedók, ahogy érdeklődve körőznek a búvárok körül. most vannak Elphinstonon, tehát induláskor jó esélyekkel neveztünk be egy cápaműsorra. Driftelünk egy hosszút Shaab Marsán, majd második hajóként lekötünk Elphinstonra. A hajó alatt rögtön megjelenik egy cápa, mutatja is a hátát, kiáll az uszonya. A briefing ennek megfelelően horrorisztikus, de kertelés nélkül be kell látnia mindenkinek, ez itt nem Disneyland. Ha az áramlások dolgoznak, akkor kékben, harmincra merülni nem olyan játék, azt meg kell úszni, azaz tempózni kell hozzá. Ez pedig csak az eleje, akkor már csak fél tucat dologgal kell foglalkozni, hogy minden normális módon történjen. Így történt, hogy két csónakban, tizen futottunk neki. Már nem a matróz szeme alapján ugrottunk. Az első transporttal megnéztem, honnan fúj az áramlás, így áramlás eleln küzdeni feleslegesen nem kellett. Kiúsztunk a nyergen végig, közben csak egy napóleon úszott nekem, rendesen a szemembe nézve. Cápa, se más nagyvad nem mutatkozott, szinte tök üres volt a bluebox körülöttünk.

silky-group

 

A plató legvégén, harminckettőn fordultunk. Innen drifteltük végig a zátonyt, hogy még ha lehet, akkor a déli oldalon, a hajó alatt cápázzunk egyet. Útközben hatalmas kalászhal felhőbe futottunk. Ahogy hatoltunk be a halrajba, úgy lett egyre sűrűbb, sötétebb körülöttünk minden, kizárva afényt. Érthetetlen módon behúzódtak a fal mellé, mozdulatlanul tömörültek, már egymást sem láttuk szinte. Lassítottunk, elmerültünk a hallevesben, amiben pár óriás travelly járőrözött. Ezek azok a pillanatok egy merülés előjelét pozitívra váltják – a búvár légzése lelassul, az idő megáll, az agyba pedig bevésődik az észlelés lenyomata.

Percek múlva elérjük a hajót. kedvezőtlenek a fények, fehér, tejes homály kéklik kontraszt nélkül. mint egy lefagyott PC, halálos üressége. Egy sötét foltra fókuszálok, ami így cápaformát nyer. ketten vannak. Úsznak, alattunk pár méterrel, komótosan, de kört formálva. Aztán kezdődik a tánc. Nekiiramodik, púpoít kicsit, fentről fordul, egyenesen felém, gyorsít, éles szögben jön felém, sebesen, kezemben a kamera megremeg. azt nézem, hogy kézzel, vagy a fogantyúval verjem pofán, ahogy fejjel ront felém. Támadóhelyzet? Szembefordulok vele, billenek feléje, ahogy ő ívben kitér. nem gondolok semmire, csak arra, hogy ez elég élesen kontaktra megy, ha közelér, elsőnek ütök. Mikor már  azt hiszem, ez meg is fog történni, élesen kifordul a szituációból, hogy a többiek felé ússzon. kutyaként körbejárja egyesével őket, majd figyelmét a hajó felé fordítja. Figyelünk körbe, de a másik példány nem muattkozik. hát, ez így elég para. Cápámk a hajó alatt, befolyó, beeső inputok után ácsingózik. gyakorlatilag a felszínen a vízvonal körül cirkál. Nem bánjuk azt sem, hogy csöppet sem érdekeljük – így legalább stresszmentes a találkozó.

Az éjszakai merülés helyett búcsúparty, reggel 6-os búcsúmerüléssel. A hazaút hosszú, a búvárélményektől csordultig telt szív, nehéz, amit becipelünk az otthoni hétköznapokba. Ilyen egy hét az élet napos oldalán – ennyi volna az idei Abu Fendera krónika.


  • 0

Korallos labirintus

Útijelentés: 5 – bújócska – Malahi. Claudia. Két név, két hatalmas, orbitális merülés, amit megélni kell. Mindenhova, mindenfelől,  mindenképp eljutni. Délutánra a csapat kivétel nélkül alszik. akad, aki olvasást színlel, de a betűk nem fogynak a könyvekből. Öt óra út: Shalinat felé megyünk. Közeleg a túra vége, ahogy Elphinstone felé tartunk, de abból, hogy 60, 70 perceket merülünk, jók az esélyek egy biztos merülésre – lehetőleg cápával!

kristoflyuk


Barlangi bújócska

Blogtár